A Váralja Szövetség tiltakozik

A Váralja Szövetség tiltakozik

Európa legnagyobb külszíni aranybányája lenne a Gabriel Resources kanadai-román vegyesvállalat Verespatakra tervezett beruházása 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelésével, cianiodos technológia alkalmazásával.

A Váralja Szövetség rámutatott, nemcsak természeti értékeink, épített örökségünk kerül veszélybe, hanem a Maros-hordalékkúp rejtette egyik legjelentősebb felszín alatti vízkészletünk is. A Váralja Szövetség tiltakozik és a magyar kormány fellépését sürgeti.

Tisztelt Közvélemény! A Váralja Szövetség tiltakozását fejezi ki a kanadai-román vegyesvállalat, a Roşia Montană Gold Corporation által az erdélyi Verespatakra tervezett arany- és ezüstbánya megnyitása ellen. Tiltakozásunknak különös aktualitást ad, hogy a már tíz éve tervezett bányanyitás elé nem várt akadályok gördültek: a Roşia Montană Gold Corporation anyavállalata, a Kanadában bejegyzett Gabriel Resources gazdasági nehézségei miatt beruházásait leállítja, ráadásul az új kormányzat már nem támogatja a bányanyitást. A verespataki bányaberuházást a Váralja Szövetség az alábbiakban tételesen felsorolt okokból ellenzi. 1. A bányászat során a bányacég mára elavultnak számító és rendkívül környezetszennyező cianidos technológiát alkalmazna. Egy esetleges természeti katasztrófa, emberi mulasztás esetén a 2000-ben már megtapasztalt ciánszennyezés többszöröse érné el Magyarországot a Maros folyó közvetítésével. Egyelőre kevesek előtt ismert tény, hogy a Maros-hordalékkúp, amely Magyarország egyik legnagyobb felszín alatti vízkészletét rejti, érzékeny kapcsolatban áll a felszíni vizekkel, így a Maros folyóval is. Egy ciánszennyezés megmérgezhetné a Dél-Alföld jelentős részének vízellátását biztosító vízkészletünket! 2. A cianidos technológia nemcsak ivóvízkészletünkre, hanem folyóinkra és vizes élőhelyeinkre nézve is komoly kockázati tényező. Egy esetleges ciánszennyezés megölné folyóinkat, elvéve vidéki honfitársaink megélhetését. A tragédia egyszer már megtörtént, Magyarországot azóta sem kárpótolták. 3. A bánya üzemeltetése rendkívüli mértékű környezetszennyezéssel járna együtt, amely a bányacég becslései szerint is száz éven át szennyezné a Kárpát-medence vízrendszerét. 4. Verespatak páratlan, műemléki értétekben gazdag történelmi városközpontja az erdélyi bányavárosok egyike, épített öröksége része nemzeti kultúránknak. 5. Valójában nem érdeke a helyi lakosságnak egy olyan beruházás megvalósulása, amely során maga a település is megsemmisül, miközben a környező – természeti értékekben gazdag – táj véglegesen tönkremegy. A Váralja Szövetség a fenti okokból a verespataki bányaberuházás megakadályozását nemzeti ügynek és magyar belbiztonság-politikai célkitűzésnek tartja. Szervezetünk ezért kezdeményezi Magyarország Kormányánál a verespataki bányaberuházás elleni hivatalos magyar fellépést.

Váralja Szövetség

Kiadó: Múlt, Jelen, Jövő Alapítvány