
Az ötszáz fős, országos, tizennégy-huszonöt éves lakosságra reprezentatív kutatás mínusz száztól plusz százig terjedő jóléti skálán mérte a fiatalok véleményét saját személyes anyagi helyzetükről. A mínusz százas érték jelentése rendkívül kedvezőtlen, míg a plusz százasé kiváló anyagi helyzetre utal.
“Az Ifjúsági Jóléti Index azt mutatja, hogy a tizennégy-huszonöt évesek sokkal jobbnak ítélik saját anyagi helyzetüket, mint az országét. Figyelmeztető jel azonban, hogy az életkor előrehaladtával érzékelhetően romlik a kép, még a fiatalok csoportján belül is. A tizennégy-tizenhét évesek IJ Indexe mínusz tízes, míg a huszonkettő-huszonöt éveseké már mínusz tizennégyes.” – mondja Győri Dávid, a Xallis Consulting ügyvezető igazgatója.
A kutatás jelentős regionális eltéréseket is feltárt:
|
Megye |
IJ Index értéke |
|
Bács-Kiskun |
+20 |
|
Fejér |
+13 |
|
Csongrád |
+11 |
|
Tolna |
+6 |
|
Győr-Moson-Sopron |
-1 |
|
Somogy |
-3 |
|
Hajdú-Bihar |
-7 |
|
Veszprém |
-7 |
|
Baranya |
-8 |
|
Zala |
-12 |
|
Komárom-Esztergom |
-12 |
|
Pest |
-13 |
|
Budapest |
-16 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén |
-22 |
|
Heves |
-22 |
|
Jász-Nagykun-Szolnok |
-26 |
|
Békés |
-31 |
|
Vas |
-33 |
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg |
-39 |
|
Nógrád |
-42 |
A regionális adatok alapján megállapítható három fontos dolog: (1) Már fiatal korban jelentős különbségek alakulnak ki a jólét érzetében országrésztől függően. (2) Téves az a sztereotípia, hogy a fővárosi fiatalok jóval jobban élnek, mint vidéki társaik, hiszen a főváros a középmezőny hátsó részén végzett. (3) Négy olyan megyénk is van, ahol egyenesen pozitívnak értékelik saját pénzügyi helyzetüket a fiatalok, ami mindenképp figyelemre méltó és bíztató a komoly gazdasági-társadalmi kihívások közepette.

Már fiatal korban megmutatkozik a magyar férfiak hajlama a pesszimizmusra, a tizennégy-huszonöt éves lányok IJ indexe mínusz nyolcas, míg a fiúké mínusz tizenhatos.
A kutatás alapján ismét megerősítést nyert az a korábban is ismert tény, hogy a hazai fiatalok széles körben és nagymértékben nyitottak a pénzügyi ismeretek befogadására; sőt igénylik, hiányolják is azokat. A több pénzügyi ismeret, tudás ugyanis az egyik fontos olyan elem, amelyben saját anyagi jólétük kulcsát látják. Jelenleg úgy érzik, hogy nem fontosak a pénzintézetek számára, és a pénzügyi ismeretek, a pénzintézetek üzenetei nem a számukra megfelelő kommunikációs csatornákon és stílusban kerülnek megfogalmazásra. Ebben a tekintetben a kutatás eredménye az “5i” elv:
Integritás: A fiatalok számára hitelesebb az a pénzintézeti kommunikáció, amely az adott bank vagy biztosító általános márkaimázsával passzol, ugyanakkor életkorilag célzott értékajánlatot nyújt.
Involválás: A passzív befogadás helyett jóval eredményesebbek az aktivitást, cselekvést, versenyt ösztönző marketing akciók.
Időzítés: Egyre korábbra kerül az első számlanyitás időpontja. A tizennégy-huszonöt évesek nyolcvankét százaléka már rendelkezik legalább egydb bankkapcsolattal, ezzel lekőrözve bizonyos idősebb társadalmi rétegeket.
Internetezés: A mérés meglepő és további feltárást igénylő eredménye, hogy a tizennégy-huszonöt évesek saját bevallásuk szerint napi átlag 2 óra 47 percet töltenek az internet előtt. Befogadási sémájuk azonban jelentősen eltér az idősebbekétől, a klasszikus netes hirdetési formák helyett más módon fogadják be a cégek üzeneteit.
Intellektualitás: A kutatás rámutatott, hogy saját pénzügyeik komoly témát jelentenek a fiatalok számára és ezért hajlandóak intellektuálisan igényes marketingüzeneteket is befogadni; sőt, ezen a téren igénylik is azokat.
A Xallis Consulting pénzügyi és technológiai fókuszú piackutató és tanácsadó cég. Nyolc éve végez Magyarországon kutatásokat, saját, harminc fős, országos kutatócsapattal rendelkezik, központja Budapesten van.


