A konzorciumot vezető professzor a projekt nyitókonferenciája előtt elmondta, hogy a négy ország nyolc intézményének együttműködésével megvalósuló hatéves program célja a világszerte évente több mint másfél millió ember halálát okozó invazív gombás fertőzésekben fontos szerepet játszó extracelluláris vezikulák tanulmányozása.

“Ezek a sejtekből kibocsátott foszfolipid kettős réteggel határolt nanorészecskék fehérjéket, DNS-t, RNS-t tartalmazhatnak, információkat szállítanak a sejtek között. Szerepük a tumorok esetében már széles körben kutatott, erre alapuló diagnosztikai és terápiás eljárások is léteznek. Működésük a patogén gombáknál azonban feltáratlan terület”

– tudatta a szakember.

A nyálkahártyán vagy a bőrfelszínen megtelepedő, fertőzést okozó gombák ezek a bioaktív anyagokat tartalmazó extracelluláris vezikulák révén befolyásolhatják a jóval távolabb lévő sejtek, az immunrendszer vagy akár az egész szervezet működését – magyarázta a szakember.

A magyar mellett dán, amerikai, brazil kutatók részvételével működő konzorcium első célja standardizált eljárás kidolgozása a vezikulák elkülönítésére. A következő lépés e nanorészecskék jellemzése és funkcionális vizsgálata lesz. A kutatók invazív gombás fertőzésben szenvedő betegekből is izolálnak majd vezikulákat, hogy megvizsgálják összefüggésbe hozhatók-e bizonyos jellemzőik – például a méretük vagy a bennük található virulenciafaktorok – a gombás fertőzés stádiumával, súlyosságával, az immunválasszal vagy akár a rezisztencia kialakulására – ismertette a kutatási programot a professzor.

“A projekt tudományos tanácsadó testületében is résztvevő Karikó Katalin támogatásával az SZTE-n létrehozott Gazda-Patogén Interakció Központban azt is vizsgálnák, hogyan követhetők ezek a vezikulák az állatmodellekben”

– tette hozzá.

A szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI ALPS szakembereinek bevonásával ultragyors lézerfizikai és spektroszkópiai módszereken alapuló eszközt dolgoznak majd ki a vezikulák jelölésmentes jellemzésére.

Gácser Attila bízik abban, az alapkutatási projekt eredményeként olyan diagnosztikai eljárás fejleszthető majd, mellyel a fertőzés valódi megjelenése előtt detektálhatók lehetnek a gombás fertőzések. Az összegyűjtött ismeretek akár a terápiafejlesztésben is hasznosíthatók lehetnek majd, a gazdasejtek ugyanis nagyon hatékonyan veszik föl a vezikulákat, ezt kihasználva akár az immunválaszt erősítő anyagok is bejuttathatók lehetnek.