Az Utanpotlassport.hu-t működtető MediaBook Kiadó és a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem közreműködésével zajló konferencián a helyettes államtitkár a sportlétesítmények gazdaságos üzemeltetésének lehetőségeiről és a hazai világversenyek rendezésének új alapelveiről beszélt részletesebben. Szántó Dávid előzetesen hangsúlyozta, hogy az új sportirányítás minden lépése és döntése mögött négy alapelv, az átláthatóság, arányosság, nyitottság és mérhetőség húzódik meg, és ezeket az alapelveket veszik figyelembe mindkét terület esetében is.

“Belügyminiszter úr a napokban a német miniszterrel találkozott, aki irigykedett arra, hogy mi a helyzet Magyarországon és nemcsak a sportfinanszírozást tekintve, hanem nyugodtan mondhatom, hogy a létesítményhelyzetet tekintve is, ami létrejött az elmúlt időszakban Magyarországon. Ennek ellenére nagyon fontos, hogy mostantól figyeljünk oda a vagyongazdálkodásra is”

– emelte ki az államtitkár-helyettes.

“Ez elképesztő vagyon, nagyon könnyen amortizálódhat. Mindenkinek az a célja, hogy ne jussunk Athén sorsára”

– utalt a 2004-es olimpia utáni létesítmény-helyzetre.

A politikus szerint a legfontosabb feladat, hogy meg kell nyitni a létesítményeket a lakosság előtt, mert a cél, hogy a lakosság az eddigieknél sokkal jobban igénybe vehesse a létesítményeket. Ennek megvalósításán még dolgoznak, de a kormány szándéka egyértelmű ezen a téren.

A szélesebb hozzáférés mellett további két fő cél a létesítményekkel kapcsolatban a piaci hasznosítás és a fenntartható működés elérése. Jó és rossz példaként a Zsivótzky Gyula Nemzeti Atlétikai Sportközpontot említette. Az szerinte nagyszerű, hogy készült egy futókör a létesítményben, amelyet megnyitottak a lakosság előtt, az viszont negatív, hogy a stadionban évente csupán két-három eseményt tudnak rendezni. Szerinte érdemes jó külföldi példákat másolni, ötleteket felhasználni arra, hogy miként hasznosítanak ilyen stadionokat máshol. Az államtitkár-helyettes elmondta, hogy vannak olyan beruházások, melyek már “csőben vannak” és egészen biztosan meg fognak valósulni, mint a Tatai edzőtábor felújítása, a Gerevich Sportközpont, a Hajós Uszoda felújítása és a Folyondár utcai Sportcsarnok fejlesztése. Ezek után viszont nem terveznek további nagy sportlétesítmény-beruházást.

A nemzetközi versenyek hazai rendezésére térve jelezte, a belügyminiszter már a kormányzati munka megkezdésének elején azt kérte ezzel kapcsolatban, hogy a jövőbeni rendezés lehetőségéről mindig objektív szempontok alapján szülessen döntés.

“Kidolgoztunk erre a területre egy kritériumrendszert, amelyet hamarosan élesben is tesztelni fogunk”

– mondta Szántó Dávid, megemlítve, hogy a jövő évre a sportági szövetségek összesen nagyjából 260 nemzetközi esemény rendezésének szándékát jelentették be.

“Azt most tudom mondani, hogy nem lesz 260 esemény Magyarországon, de 20-nál egészen biztosan többet fogunk tudni rendezni.”

A kérelmek elbírálásánál a jövőben fő szempont, hogy a tervezett kiadások legyenek indokoltak, észszerűek, az eseménynek legyen társadalmi megtérülése, és legyen a költségvetési tervében saját bevételi rész.

Korábban akadt olyan, hogy több milliárdos sportverseny esetében egyáltalán nem volt bevétel tervezve. Szántó Dávid beszélt arról is, hogy az elmúlt egy hétben a magyar sport szereplőinek bemutatták terveiket, egyúttal megmutatták nekik azt a táblázatot, amelyben a korábbi kormány részéről betervezett összegek szerepeltek egy-egy jövőbeni világversenyre, illetve az azokkal kapcsolatos, már az új kormányzat részéről jelentősen csökkentett összegek is benne voltak. Mint mondta, a lovasszövetség vezetője például gyakorlatilag elnézést kért, amiért a kettesfogathajtó-világbajnokságra 2,9 milliárd összeg szerepelt – amelyről a szövetség nem tudott – a korábbi tervben, és garantálta, hogy ennek töredékéért rendezik majd meg a versenyt.

“Összességében azt tudom mondani, a terv az, hogy 2027-et követően is legyenek nemzetközi sporteseményeken Magyarországon, de csak akkor, ha megfelelnek az általunk fontosnak tartott szempontoknak”

– jelentette ki Szántó Dávid.