A kutatók tapasztalatai alapján a legjellemzőbb, hogy a földek kisajátításával, az oktatási lehetőségek szűkösségével vagy környezetkárosítással összefüggésben fordulnak az emberek bírósághoz.

A fővárosban 2012-ben 551 ilyen pert indítottak, míg 2008-ban a számuk még csak tíz volt. De a tendenciát másutt is jellemzőnek találták. A tanulmány rámutatott arra: a magánembereknek kevés az esélyük céljuk elérésére. Tavaly Pekingben a feljelentőknek mindössze 17,6 százaléka mellé állt az igazságszolgáltatás.

A kínai kormány legutóbb kedden szólította fel körlevélben a helyi kormányzatokat arra, hogy tegyék lehetővé a hatalomgyakorlás és a politikai döntéshozatal folyamatának átláthatóságát, hogy az emberek “lássák, értsék és ellenőrizhessék” ezeket. Az információkat időben kell közzé tenni, azoknak pontosnak és átfogónak kell lenniük – áll a dokumentumban, amely megállapítja, hogy ezzel a kormányzatok hitelének erősítését szolgálják.

Arra is felszólították őket, hogy éljenek az új média eszközeivel, tökéletesítsék a szóvivői rendszerüket, és fordítsanak figyelmet hivatalos weboldalaik gondozására, a lakossággal való kommunikációra.

Egy kantoni kutatóintézet augusztusban készült országos felméréséből kiderült, hogy a megkérdezetteknek a 70 százaléka elégedetlen a különböző hivatalok információszolgáltatásával, és több mint 80 százalékuk vélte úgy, hogy ezért az illetékes vezetőket felelősségre kellene vonni.

A Kínai Társadalomtudományi Akadémia tavaly egy vizsgálata során megállapította, hogy a helyi kormányzatok a tőlük – többségükben ingatlankisajátítási ügyekben – kért információk kiadására legfeljebb az esetek ötven százalékában hajlandók.

Szakértők szerint a kormányzati információk nyilvánosságáról, az adatszolgáltatásról 2008-ban hozott központi rendelkezés hatása csak lassan jelentkezik, az alsóbb szinteken a vezetők sok helyütt nem akarnak tudomást venni kötelezettségükről, míg az ország nagy részén a lakosság nincs is tisztában a jogaival.