Kedden találkoznak az uniós tagállamok vezetői

Rendkívüli találkozót tartanak kedden az Európai Unió tagállamainak vezetői, ennek egyetlen napirendi pontjaként informális egyeztetést folytatnak a múlt héten lezajlott európai parlamenti (EP-) választások eredményéről, illetve a küszöbönálló tisztújításról.

Brüsszeli munkavacsorájukon az uniós állam- és kormányfők a tervek szerint megkezdik az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárást, noha döntések egyelőre nem várhatók, csak a soron következő, június 20-21-i csúcsértekezleten.

“Természetesen a folyamat a szerződéses szabályokat fogja követni. A földrajzi egyensúly mellett demográfiai szempontoknak is érvényesülniük kell, hogy a nagy és a kis országokat egyaránt képviseljék a legmagasabb pozíciókban”

– hangsúlyozta Donald Tusk, a kormányfői fórum, az Európai Tanács elnöke.

Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. Az először a legutóbbi EP-választás után alkalmazott csúcsjelölti rendszer azonban akkor és most is komoly vitákat váltott ki, mivel az EU alapszerződése alapján az Európai Tanács hatáskörébe tartozik a jelölt megnevezése az Európai Bizottság élére, akiről aztán az Európai Parlament szavaz.

A csúcsjelöltekkel viszont a pártok gyakorlatilag kész tények elé állítják a tagállami vezetőket, akik közül többen is – például Emmanuel Macron francia elnök – elutasítják a hivatalos joganyagban sehol nem szereplő rendszer alkalmazását.

A szakemberek szerint így közel sem vehető biztosra, hogy végül valóban az EP-frakciók listavezetőinek egyike töltheti majd be az egyik legfontosabb uniós tisztséget, az Európai Bizottság elnöki posztját, amely ráadásul egyfajta “csomag” része lehet, minthogy idén új vezetőről kell megállapodni az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is, illetve dönteni kell az új uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő személyéről.

A kiválasztás során egyebek mellett az is szerepet játszik, hogy a jelölt pontosan honnan, kicsi vagy nagy, északi vagy déli, régi vagy új tagállamból származik, melyik párthoz tartozik, illetve milyen nemű. A sokismeretlenes egyenlet első eleme akkor válik ismertté, amikor megválasztják a bizottság elnökét, és éppen ezért ez a többi poszt elosztására is hatással lesz.

Kapcsolódó cikkek