“Összegzésük szerint az amerikaiak a magyaroknál nagyobb mértékben szavaznak személyre, mint a jelölt képviselte ideológiára. Ez a többi közt az eltérő politikai kultúra és szocializáció eredménye”
– állapították meg, arra is kitérve, hogy mindkét országban jellemzően 16 és 20 éves kor között ébrednek politikai öntudatra az emberek. Beszámoltak arról is, hogy a magyar családok egyre többet beszélnek a fiatalokkal a politikáról, az emberek fele a családi asztalnál találkozik először a közügyekkel.
Összehasonlításképpen jelezték, hogy a rendszerváltáskor ez még csak az emberek harmadára volt jellemző, még korábban pedig csak a negyedére.
Mint hozzátették, a média is szerepet játszik a politikai felvilágosításban, különösen a rendszerváltáskor felnőttkorba lépő nemzedék esetében. Rajtuk kívül a mostani Y/Z generáció az, amelyiknek a média befolyásoló szerepe megkérdőjelezhetetlen a politikai szocializációban – írták.
A felmérés alapján a munkahely, a vállalatok és politikai szakértők véleménye egyaránt számít, noha eltérő mértékben, és ebben különbség mutatkozik a két ország lakói között.
Minden negyedik amerikai politikai világlátására hatással van a munkatársai véleménye. Ez a magyarok esetében kissé alacsonyabb mértékű,
“még úgy is, hogy Magyarországon sokkal többen találkoztak a politikával első ízben a munkahelyükön”
– olvasható a tájékoztatóban.
Az amerikaiak majdnem olyan fontosnak tartják a vallási vezetők szavait is, mint a helyi politikusokét és vállalkozókét, Magyarországon az önkormányzati politikusok “viszik a prímet” ebből a szempontból – derül ki a közleményből. A kutatás adatai szerint főleg a megyeszékhelyeken élő újságolvasók figyelnek arra, mit mondanak “a helyi erős emberek”.
Az életkor előrehaladtával a magyarok hajlamosak a politikai szakértőknek is jobban hinni: a nyugdíjas korosztály fele számításba veszi a politológusok véleményét, miközben a huszonévesek
“alig hajlandók a kardigános politikai szakértőkre véleményformálóként tekinteni”
– írták.
Az Egyesült Államokban viszont ők jelentik a harmadik legjelentősebb “befolyásolási erőt” – mutat rá a Lounge Group kutatása.
“A felmérés azt is megállapította, hogy a magyarok mintegy 90 százalékának nem számít a választása során a manapság divatos influenszerek véleménye. Ugyanakkor Amerikában az emberek ötödének fontos, hogy mit gondol egy témáról például Kim Kardashian vagy Oprah Winfrey”
– közölték.
Az Egyesült Államokban szeptember 5. és 7. között, 2000 ember bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte.
“A magyar társkutatást 500 fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány végezte október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív”
– ismertették.







