A  rendezvénysorozat fő célja a szarvasi szilva népszerűsítése és a hozzá kapcsolódó hagyományok bemutatása.

A tradíciók jegyében a fesztiválon sokféleképp kínálják a gyümölcsöt: lesznek szilvás sütemények, látványkonyha (ahol mintegy 30 féle ételt készítenek szombaton és vasárnap), minősített szilvapálinkák, kézműves szilvás sörök és rézüstökben rotyogó szilvalekvárok. A műsorok hat tematikus helyszínen zajlanak majd, a gyerekeket a Kölyök udvarban külön programokkal, bábelőadásokkal és gyermekzenekarok fellépésével várják. A tematikus udvarokban a helyi tehetségeknek biztosítanak bemutatkozási lehetőséget. A fesztiválszínpadon olyan koncertekkel várják a közönséget, mint a Csík zenekar, a Váradi Botos Cafe, Korda György és Balázs Klári, vagy a Zenevonat- az LGT sztárjainak fellépése.

A háromnapos fesztivál Podani Milán akrobatikus motoros bemutatójával veszi kezdetét, majd a hagyományos felvonulással folytatódik péntek délután.

“A Termésáldásra  vasárnap délelőtt kerül sor az Evangélikus Ótemplomban. A fesztiválra kilátogatók száma az elmúlt két évtized alatt megötszöröződött, jelenleg körülbelül 14 000 érdeklődőt vonz”

– közölték a szervezők.

Csasztvan András fesztiváligazgató szavai szerint a rendezvény mára a szarvasiak világtalálkozójává, háromgenerációs rendezvénnyé vált.

Idén a város újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából szeptember 9-én, a Szilvanapok nyitó napján nyílik meg a Tessedik Sámuel Múzeumban egy időszaki helytörténeti kiállítás, amelyen Szarvas történetét mutatják be az avar kortól napjainkig, fókuszálva az új kutatási eredményekre, illetve az utóbbi években a múzeumba került leletekre. Így például egy kora avar kori, arany reszelékekkel díszített, restaurált kardra; a 2020-ban az intézménybe került, a letelepedés emlékét őrző úrvölgyi pohárra; vagy az idei év újdonságaira, amelyek az első világháború idejéről származnak. A szarvasi szilvatermesztést az 1790-es évektől írott dokumentumok igazolják. Tessedik Sámuel evangélikus lelkész mezőgazdasági taniskolája a helyi földműves gazdák gyermekeit tanította meg többek között a gyümölcsfák telepítésére. 1790-ben kilencvenhárom gyümölcsfajtát hozatott Bécsből Szarvasra, és egy 15 holdas mintakert egyharmadában gyümölcsfákat ültetett.

Az 1890-es évektől a Körös folyó szabályozását követően a kiszárított medrek művelhető területekké váltak, így alakult ki Szarvas határában az 1100 holdnyi zártkerti rendszerű gyümölcstermesztés.

A részletes program ezen az oldalon érhető el.