"Az ország szuverenitása erősítésének a kultúrában is folytatódnia kell"

Kásler Miklós, fotó: Kovács Tamás/MTIA Nemzeti Kulturális Alap és a Petőfi Irodalmi Múzeum élén lehetséges változásokról, a kórházak komplex felülvizsgálatáról és az egyetemi oktatásról is beszélt az emberi erőforrás minisztere a Magyar Időknek adott interjúban.

Kásler Miklós a lap szombati számában megjelent cikkben Orbán Viktor tusnádfürdői szavait úgy értelmezte, mint az esélyegyenlőség iránti igény megfogalmazását a kultúrán belül.

“Magyarország politikai és gazdasági szempontból is megerősítette a szuverenitását 2010 és 2018 között, ennek kell folytatódnia a kultúra területén is” – mondta.

Egy nemzetnek kötelessége óvni hagyományait, ősi kultúráját, és lehetőséget biztosítani, hogy kibontakozzék – hangsúlyozta. Szavai szerint ez azt jelenti, hogy mindenkit hagynak szóhoz és lehetőséghez jutni, arányosan és egyensúlyt tartva, a minőséget támogatva. “Azt, hogy nem minősítjük fel azokat, akik középszerűek, vagy le azokat, akik az átlagnál sokkal jobbak. Közepes műveket is lehet addig sulykolni begyakorolt módszerekkel, amíg elhiszik, hogy az jó” – fejtette ki.

A kormány megteremti a lehetőségét annak, hogy a kultúra virágozzék, de ez nem vonatkozik például olyan területekre, mint bármelyik önkényuralom kultúrájának magyarázata, vagy propagálása – mondta. A Tanácsköztársaságnak például nem volt esztétikája, mert a gyilkolásnak nincs esztétikája – utalt a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) egy kiállítására, és megjegyezte, hogy művészek és átlagemberek megtévesztése átmeneti korokban, de békeidőben is gyakran előfordul, de ez nem esztétika. Kérdésre elmondta, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Prőhle Gergellyel néhány hete személyesen beszélt, és a Tanácsköztársaság dicsőítését a részéről ő sem érzékelte. “A jövőjét illetően az ő döntését nem ismerem, az én döntésemet pedig ez árnyalja” – mondta.

Kifejtette azt is, a Nemzeti Kulturális Alap élén biztos, hogy változás lesz, hiszen a megbízatások lejártak, és “itt is egy fordulóponthoz érkeztünk”. “Új időszak jön, amihez részben vagy egészében új emberekre van szükség” – mondta. Kásler Miklós több olyan egyetemi szakot is említett, amelyen sokkal több szakembert kellene képezni, példaként említette, hogy az ógörög vagy a latin elengedhetetlen a történelem feldolgozásához, az ókori és középkori forrásmunkák olvasásához. “A legkorszerűbb, gyorsan fejlődő tudományokra is kiemelten figyelünk. Ezek olyan szükségletek, amelyekhez igyekszünk tehát a képzéseket igazítani” – mondta.

A kórházak gazdálkodását illető számvevőszéki kritikákat firtató kérdésre elmondta, hogy már el is indultak a vizsgálatok azokban az intézményekben, amelyek a legrosszabb minősítést kapták a 2008-2015-ös időszakra. “Az Emmi-vizsgálatok az összes kórházra kiterjednek, és azért is kellenek, hogy az intézmények helyzetét a maguk komplexitásában lássuk” – mondta. Kórházbezárások nem lesznek, de észszerűsíteni, centralizálni fognak ott, ahol szükséges, vagy éppen decentralizálni, ahol arra van szükség – hangsúlyozta, és megjegyezte, hogy ehhez árnyalt megközelítés kell, és annak tudomásulvétele, hogy az egészségügyi dolgozókkal együtt, az ő lelkesedésükre és tapasztalatukra támaszkodva lehet bármiféle átalakítást keresztülvinni.

Ahol a kórházi gazdálkodás nehézségekbe ütközik, és ennek az oka a nem megfelelő kórházi gazdasági-pénzügyi vezetés, ott szavai szerint mindenféleképpen kell segítség és megoldás, ha az elindított vizsgálat eredménye szerint ez indokolt, akkor akár azonnal.