A legutóbbi, 2001-ben megtartott szlovákiai népszámláláson ötszázhuszonhétezer személy vallotta magát magyarnak, negyvenezerrel kevesebb, mint 1991-ben. Szociológusok arra számítanak, hogy az idei népszámláláson akár félmillió alá is eshet a szlovákiai magyarok száma. A becslések húszezertől-ötveezerig terjedő csökkenéssel számolnak. A várható csökkenés okait elsősorban a felgyorsult asszimilációban és a nemzetiség iránti közönyben látják a szakemberek.
Híd párt plakátja
A szlovákiai magyar szervezetek a népszámlálás előtt felvilágosító kampányt folytattak annak érdekében, hogy minél többen vállalják magyarságukat. A kormánykoalícióban részt vevő Híd párt, valamint a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja egyaránt hangsúlyozták, a népszámlálás eredménye rendkívül fontos, nagyon sok vonzata van, s a következő tíz évre meghatározza a nemzetiségi lét feltételeit. Számos területen ettől függenek majd a magyarság jogai és lehetőségei. Nemzetiségük vállalására szólította fel az állampolgárokat Rudolf Chmel, a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes is.
Chmel fontosnak minősítette a nemzetiség vállalását, és rámutatott, hogy a népszámlálás többek között a szlovákiai társadalom etnikai képét, ennek nemzetiségi, nyelvi és egyéb sokszínűségét is kirajzolja. “Országunk multi-etnikai jellegét én előnynek tartom, nem pedig veszélyforrásának. Ezért elvárom a nemzetiségekhez tartozó állampolgároktól, hogy az adatlapok kitöltése során ne csak a gazdasági és társadalmi kérdésekre fókuszáljanak, ne felejtsék el ily módon is vállalni nemzetiségi hovatartozásukat, kinyilvánítva identitásukat, kulturális gyökereiket” – szögezte le a politikus, aki a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának kérdéseire válaszolt a héten.
Rudolf Chmel, a Híd párt alelnöke
Arra a kérdésre válaszolva, milyen hatással lesz a jövőben a népszámlálás eredménye a Szlovákiában élő nemzetiségekre, Chmel azt mondta: “A népszámlálási eredmények szerint áll össze többek között azon falvak és városok listája, ahol a kisebbségeknek törvény adta joguk van anyanyelvüket használni a hivatali ügyintézésben. Az egyes nemzetiségekhez tartozó polgárok száma fogja, más tényezők mellett, befolyásolni az állami források mennyiségét a kulturális rendezvények, könyvkiadási vagy egyéb tevékenységek támogatására is az adott kisebbség részére.”