
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy a kormányzat azon dolgozik, hogy a normatív és teljesítményfinanszírozási rendszereken belül többletforrást találjon. Teljesítménydíjazásban részesülhet például a háziorvos és a védőnő, ha segíti, hogy növekedjen a szűréseken részt vevők aránya. Magyarország ugyan jobb helyzetben van, mint Portugália vagy Írország, de “egy gazdasági világégés után vagyunk, és az ország gazdasági túlélésre törekszik. Nem az a kérdés, hogy az egészségügy költségvetése hogyan emelkedik, hanem az, hogy az ország túléli-e a mostani helyzetet.”

Szócska Miklós
A társadalombiztosítási kasszában ma minden átlátható, így a felosztási elvek is, és ami maradványként képződött, azt éppen az egészségügyi alapellátásban osztották ki a múlt év végén, ennek szimbolikus értéke van, ez az egyetlen ágazat, ahol a béreken felül pluszforrást kaptak az érdekeltek. Ha sikerül például különböző adóformákban többletforrást találni, az alapellátás, a háziorvosi és fogorvosi ellátás prioritást fog élvezni. A fórum közben is több felvetés hangzott el arról, hogy a praxisjoggal kapcsolatos szabályozást meg kellene változtatni, ezt szorgalmazta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke és Gyenes Géza, a Jobbik országgyűlési képviselője is hozzászólásában. Az alapellátás szervezését, működtetését továbbra is önkormányzati felelősségben kell tartani, de az orvosokkal egységes szerződési feltételek kialakításával.
A praxisjogot meg kell erősíteni, az értékesítéshez pedig alapot is képeznek majd, amely a remények szerint a második félévre már egy-hárommilliárd forintos összeggel rendelkezik. Legfőképpen a fiatal orvosok belépését és a nyugdíjba vonulók kilépését támogatnák, de arra is törekszenek, hogy praxiscsoportok alakulhassanak. Az egészségügyi kormányzat tervei szerint a betegutak követéséért is a háziorvos lehet felelős, és azon is dolgoznak, hogy a kötelező továbbképzési rendszer változtatásával egy cikluson belül ingyen szerezhessenek kreditet a résztvevők. Foglalkoznak az elektronikus receptek bevezetési lehetőségével, ez nem kerülne többe, mint egy évben a nyomtatás költsége, és ehhez könnyen kezelhető, központilag szolgáltatott háziorvosi információs rendszert működtetnének.

Szócska Miklós lényegi kérdésként fogalmazta meg a kártyapénz megerősítését, ehhez alternatív forrást keresnek. Eredményként értékelte, hogy a háziorvosok eszközbeszerzéseinek finanszírozására idén már másfél milliárd forintos keret áll rendelkezésre, amit a jövőben állandóvá tennének. Az államtitkár távozását követő sajtótájékoztatón Selmeczy Kamill, a rendezvényt szervező, alapellátásban dolgozó orvosok szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a 2004 óta tartó orvoselvándorlás a német és osztrák munkaerőpiac felszabadulása után “az ellátóképességet is veszélyeztető” dolgozói hiánnyal fenyeget a magyar egészségügyben. Már a középkorú és idősebb generáció is nyelvtanulással tölti az idejét, családostól készülnek külföldre.
Éger István elmondta, hogy soha nem volt olyan sekélyes az egyeztetés a kormányzattal, mint az elmúlt egy évben. Nem kíváncsiak a szakma véleményére, jelentős késés van a döntésekben, az orvoskar kiégett és menekül, a kormányzat pedig már nem is ígér. Szerinte a kormánynak a jövő héten nem szabad elfogadnia a Semmelweis Terv koncepcióját, mert ezzel azt közvetítené, hogy még csak üzenete sincs az egészségügy számára, inkább az elvándorlást erősíti. Hozzátette, hogy hallani arról híreket, híreszteléseket, amelyek szerint az orvosok csoportosan, szervezetten készülnek tiltakozásra.

Bélteczky János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy nem ők a szervezői a közelebbről meg nem nevezett tiltakozó akciónak, de ez nem jelenti azt, hogy nem leszünk tevőleges résztvevői. Már folyik az orvosok részvételi szándékának felmérése, erről az már tudható, hogy nagyon nagyszámú a konkrét kivándorlási szándék, és nagyon sokan jelezték, hogy részt vennének szervezett tiltakozásban. Selmeczy Kamill végül bejelentette, szervezetük húsz pontból álló nyilatkozatot tesz közzé, amelyben az alapellátás összeomlásának megakadályozásáról fogalmazzák meg véleményüket a kormányzat számára.


