“A francia szekularizáció nem a vallás tagadása”

– mondta az államfő üdvözlő beszédében, emlékeztetve arra, hogy a kereszténység kétezeréves története “egyedülálló kapcsolatot teremtett Franciaország és a katolikus egyház között”.

“A köztársaság kötelességének tekinti, hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy lelkiismerete szerint gondolkodjon és kifejezze véleményét az élet minden területén, hogy higgyen vagy ne higgyen, akár a magánéletben, akár a közszférában, feltéve, hogy tiszteletben tartja a törvényeket”

– hangsúlyozta Macron, hozzátéve, hogy Franciaország küzd az utóbbi években “ismét megjelenő és elfogadhatatlan” vallásellenes cselekmények ellen, akár katolikusokat, zsidókat vagy muzulmánokat céloznak.

“Az igazságos szekularizáció nem a vallás kizárását jelenti a közéletből”

– jelentette ki első, franciául elmondott beszédében XIV. Leó pápa, aki szerint a “valódi szekularizmus” nem kizárja ki a vallási dimenziót, “hanem éppen ellenkezőleg, oktatási forrásként tudja hasznosítani”.

“A katolikus iskolának ezért teljesen helye van egy olyan ország oktatási térképén, mint Franciaország”

– tette hozzá a politikai elit, a civil társadalom és a diplomáciai testület képviselői, valamint vallási vezetők előtt elmondott beszédében.

Franciaországban több mint 2 millióan tanulnak egyházi fenntartású magániskolákban, amelyeknek státusza rendszeresen kérdéses.