Karácsony Gergely napirend előtti felszólalásában elmondta: a főváros jelenlegi pénzügyi helyzete a “jogtipró (…), konfiskáló jellegű állami pénzelvonás miatt alakult ki alapvetően”, és az előző kormány okozta bajt a jelenlegi kormányzatnak és a fővárosnak kell közösen orvosolnia.

“A tárgyalások miniszteri és főpolgármesteri szinten indultak el, jelenleg helyettes államtitkári, illetve szakértői szinten zajlanak, és eléggé előrehaladott állapotban vannak, joggal remélhetjük azt, hogy heteken belül meg fogunk tudni állapodni a kormánnyal a főváros pénzügyi problémáinak rendezéséről 2026-ot illetően”

– közölte a főpolgármester.

Karácsony Gergely kiemelte, reményeik szerint olyan megállapodást tudnak kötni, amely azt is biztosítja, hogy a következő években ezek a pénzügyi problémák ne ismétlődjenek meg és ne termelődjenek újra.

“Az Orbán-kormány sok százmilliárd forintot vett el a fővárostól törvénytelenül”

– hangsúlyozta, megismételve: a főváros pénzügyi helyzetét olyan jogszabályok okozták alapvetően, amelyekről “most már” az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy “alaptörvénysértőek” voltak.

Rendkívül reménykeltő folyamatnak nevezte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) törvényben rögzített újraindítását.

Az európai uniós források kapcsán úgy fogalmazott: “nagyon-nagyon komoly fejlesztési időszak előtt állunk”. Rengeteg uniós forrás érkezik közlekedésfejlesztésre, köztéri megújításra – mondta a főpolgármester, reményét fejezve ki, hogy hamarosan a lakhatást érintő felhívások is meg tudnak jelenni. Karácsony Gergely azt mondta, “legjobb szívvel reménykedjünk abban”, hogy a rövid távú pénzügyi problémák megoldása után és az európai uniós források felhasználásával megint prosperáló időszaka lesz Budapestnek.

Baranyi Krisztina (MKKP) IX. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, hogy az alapvető működési költségekre 120-140 milliárd forintra lenne szüksége a fővárosnak, majd azt kérdezte, ezt a pénzt hogyan kapja meg a főváros, hogy december végéig működni tudjon.

Szerinte ez túl nagy összeg ahhoz, hogy semmit ne tudjon róla se a közgyűlés, se a nyilvánosság. Karácsony Gergely erre válaszul azt mondta, joggal elvárható, hogy a felelős döntéshozók először tisztázzák, mi az a probléma, amit meg kell oldani, és utána keressék meg közösen a megoldást. Szerinte az a helyes, ha a tárgyalási folyamat szakmai úton halad, és arról sajtóüzengetések útján nem térnek le.

Orbán Árpád, a Tisza Párt fővárosi frakciójának vezetője kijelentette, Magyarország és Budapest előtt hatalmas lehetőségek állnak.

“Ehhez azonban dolgozni kell. Nem csak a parlamentben, nem csak a kormánynak, nem csak a miniszterelnöknek és a minisztereinek. Nem várhatunk mindig külső segítséget”

– fogalmazott a politikus, majd hozzátette: slágertéma, hogy a főváros csődben van.

“Remélem, utoljára halljuk, nem kifogáskeresés kell”

– hangoztatta Orbán Árpád, kiemelve: a kormány és az Országgyűlés munkájának köszönhetően történelmi léptékű forrásokhoz jut a főváros.

A közbiztonsági és köztisztasági helyzetről azt mondta, a kialakult helyzet megoldásában óriási felelőssége van a fővárosi és a kerületi önkormányzatok vezetőinek.

“Ez sem kizárólag a kormány, a Belügyminisztérium feladata, a főváros és a kerületek dolga is”

– mondta Orbán Árpád.

Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) megjegyezte, hogy Magyar Péter miniszterelnök Budapestnek aranykort ígért.

A választási ígéreteiben szerepelt a szolidaritási hozzájárulás kivezetése, valamint szó volt egy Budapest-törvényről is, annak érdekében, hogy a főváros helyzete rendeződjön. A kormány megalakulása óta eltelt az első 133 nap, és “azt gondolom, hogy minden magyar és minden budapesti számára a türelmi idő véget ért, és ezt érzi most már a kormányzat is” – fogalmazott Gulyás Gergely Kristóf, aki szerint történtek változások, mégpedig az, hogy Budapesten a közbiztonság rohamosan romlik.  Mint mondta, ideje lenne a Tisza Pártnak betartani a választási ígéreteit, és a “bosszúkormányzás helyett építő kormányzásba kezdeni”.

Keszthelyi Dorottya (DK) Orbán Árpádnak címezve kijelentette, ne tolják át az állami feladatokat az önkormányzatokra.

“A közterület-felügyelet nem fogja megoldani a bűnmegelőzést és a bűnüldözést a rendőrség helyett”

– fűzte hozzá.

Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek az augusztusban meghalt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológusra, akadémikusra és Nádas Péter Kossuth-díjas íróra, drámaíróra, esszéistára, fotóriporterre.

A testület előtt esküt tett Megellai Orsolya, a Podmaniczky Mozgalom fővárosi frakciójának új képviselője, aki az augusztusban lemondott Szilágyi Anna helyére került. Esküt tett továbbá a Tisza Párt fővárosi frakciójának új tagja, Lakos Eszter, aki európai parlamenti képviselő is. A Tisza Párt fővárosi frakciójából Bujdosó Andrea korábbi frakcióvezető és Porcher Áron távozott, miután parlamenti képviselők lettek. A Tisza Párt másik új fővárosi képviselője, Kulja András már a júniusi ülésen letette az esküjét. A közgyűlési ülésen megjelent a Ligetvédők több aktivistája. Egy molinót feszítettek ki tiltakozásul amiatt, hogy szerintük a Városliget jövőjéről nincs egyeztetés.