Szijjártó Péter az eseményen kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben váratlan kihívásokkal és súlyos veszélyekkel kellett szembenézni a pénzügyi válságtól kezdve a migráción és a világjárványon át az ukrajnai háborúig. A megpróbáltatások átalakították a világpolitikai és a világgazdasági rendszert, ebben a helyzetben kellett a magyar gazdaságot megerősíteni, a magyarok fizikai és anyagi biztonságát megvédeni.

2010 után a szuverén, nemzeti, munkaalapú gazdaságstratégia 1 millió munkahelyet hozott létre, miközben a világ válságról válságra bukdácsolt.

“Ma már Magyarországon kell fizetni a legkisebb adókat, itt a legalacsonyabbak a családok számára az energiaárak, a családi adókedvezményre másutt világszenzációként hivatkoznak, az idősek megbecsülésének pedig kézzelfogható, világos jele, hogy 2026-tól már 14. havi nyugdíj is van”

– mondta.

A tárcavezető szerint az elmúlt 15 éven belül az utóbbi 4 volt a legnehezebb, mert egy háború árnyékában kellett gazdaságpolitikát csinálni.

A konfliktus hatásai és a brüsszeli szankciós politika összességében nagyon komoly mélyütés Európa gazdaságának, ezért is tekinthető jelentős magyar sikernek, hogy beruházási szempontból ez volt a magyar gazdaságtörténet legsikeresebb időszaka. Soha korábban ennyi gyár nem épült Magyarországon, ennyi szolgáltatóközpont nem jött létre, ebből fakadóan soha annyi munkahelyet nem hoztak létre a vállalatok Magyarországon, mint az elmúlt 4 év során, miközben az európai gazdaság csak keresi önmagát.

Ennek a gazdasági teljesítménynek köszönhető az is, hogy 2026-tal kezdve a családi adókedvezmény a kétszeresére nőtt, a 14. havi nyugdíj első részletét hamarosan megkapják az idősek, az édesanyák egy újabb csoportja élvez élethosszig tartó személyi jövedelemadó mentességet, a minimálbér pedig 11 százalékkal nőtt.

Mindez nem jöhetett volna létre a magyar vállalatok, pontosabban a magyar tulajdonban lévő vállalatok megerősödése nélkül. Fejlődésükben fontos lépcsőfok volt az, amiben a Vajda-Papír is úttörő volt: elérték az erőnek azt a szintjét, hogy már a nemzetközi vállalatokéhoz hasonló nagyságrendű beruházásokra képesek belföldön.

“Az elmúlt 11 évben 1130 magyar vállalat nagyberuházásához a kormány összesen 620 milliárd forint támogatást adott, ebből 2500 milliárd forintnyi beruházás jött létre”

– tette hozzá.

A miniszter szerint teljesen új vízió kezdődhet, ugyanis a magyar kormány létrehozta azt a támogatási programot, amelynek keretében a magyar vállalatok kiemelt pénzügyi támogatást kaphatnak, ha a külföldön megtermelt profitot hazahozzák, és azt beruházásra fordítják, vagyis a máshol megtermelt profitból magyarországi munkahelyek jöhetnek létre, magyar emberek kaphatnak fizetést.

A Vajda-Papír a Norvégiában megtermelt profitjából Dunaföldváron 64 munkahelyet teremt, 71 milliárd forint összértékű beruházásuk jelentősen növeli a termelési kapacitást. Ezzel a belföldi nedvestörlő-gyártás is elkezdődhet, ami azért fontos, mert ez a termék eddig importként érkezett Magyarországra. A megújuló energiára összpontosítva a vállalat napelemparkot is épít, így jóval versenyképesebbé válik a működése, és elkezdenek egy képzési programot, amely a legmodernebb informatikai és papíripari ismereteket teszi hozzáférhetővé a munkavállalók számára.

Hozzátette: a Vajda-Papír igazi sikertörténet, a magyarországi háztartási papírgyártás meghatározó szereplője, Európa egyik legmodernebb higiéniai papírgyártó vállalata.

A társaság gyakorlatilag csak magyar beszállítókkal dolgozik, dunaföldvári, paksi és más környékbeli kis-közepes vállalkozásoknak biztosít a fejlődés lehetőségét. Belföldön a csaknem 600, külföldön 700 munkavállalót foglalkoztatnak, és 30 országba exportálnak.