A brit jegybank csütörtöki tájékoztatása szerint a kilenctagú pénzügypolitikai tanács minimális többséggel döntött: öten szavazták meg a 0,25 százalékpontos kamatcsökkentésről szóló indítványt, ketten 0,50 százalékpontos kamatcsökkentésre, további két tanácstag a kamat fenntartására voksolt. A Bank of England – az euróövezeten kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly augusztusban kezdte enyhítési ciklusát az addigi 5,25 százalékos alapkamatról, és azóta – a mostani kamatcsökkentéssel együtt – négyszer csökkentette alapkamatát, mindegyik alkalommal negyed százalékponttal. A csütörtökön bejelentett kamatcsökkentés indoklásában a monetáris tanács hangsúlyozta, hogy az elmúlt két évben jelentős dezinflációs folyamat zajlott le a brit gazdaságban, miután a korábbi külső inflációs sokkok hatásai elenyésztek, és a pénzügypolitika restriktív alapállása stabilizálta a hosszabb távú inflációs várakozásokat.
A testület kiemelte, hogy bár a dezinflációs folyamat lehetővé tette a pénzügypolitikai szigor valamelyes enyhítését, a Bank of England monetáris alapállása a még mindig érvényesülő, tartósabb inflációs felhajtóerők megszüntetése érdekében továbbra is restriktív.
Az elemzés felidézte, hogy márciusban 2,6 százalékra lassult a tizenkét havi brit infláció az előző hónapban mért 2,8 százalékról. A Bank of England inflációs célja 2 százalék. A monetáris tanács csütörtöki előrejelzése szerint az eddigi dezinflációs folyamatok ellenére továbbra is valószínű, hogy az éves brit infláció a harmadik negyedévben 3,5 százalékra gyorsul vissza az energiahordozók korábbi áremelkedésének ezután jelentkező hatásai miatt. Ez azonban javított prognózis, a Bank of England előző pénzügypolitikai jelentése ugyanis még 3,75 százalékra emelkedő tizenkét havi inflációt valószínűsített 2025 harmadik negyedére. A monetáris tanács várakozása szerint ugyanakkor a brit hazai össztermék (GDP) negyedéves összevetésű növekedési üteme a második negyedévben meredek lassulással mindössze 0,1 százalék lesz. A testület szerint ezt az előrejelzést is lefelé ható kockázatok terhelik. A brit gazdaság várható gyenge teljesítményét a legfrissebb aktivitási mérőszámok is valószínűsítik.
Az S&P Global pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit vállalati szektor beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) felmérése szerint a brit feldolgozóipar és a szolgáltatási ágazat szezonálisan kiigazított kompozit beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 48,5-re csökkent áprilisban a márciusi 51,5-ről.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektorok aktivitásának lanyhulását jelzik, vagyis a 48,5-ös áprilisi kompozit adat és a mutató zuhanásának mértéke a brit üzleti szektor teljesítményének gyors ütemű visszaesésére vall. A kompozit jelzőszám másfél év óta most először jár az aktivitás élénkülésének és lanyhulásának 50-es határszintje alatt. A Bank of England monetáris tanácsa a kamatcsökkentéshez fűzött csütörtöki indoklásában kiemelte, hogy a globális kereskedelempolitikát övező bizonytalanságok erősödtek az amerikai vámemelések és az egyes kereskedelmi partnerek ellenlépései miatt, és ebben a környezetben gyengültek a világgazdaság növekedési kilátásai. Ezt nagy londoni elemzőházak is megállapították legutóbbi előrejelzéseikben. Az egyik legtekintélyesebb globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics Londonban ismertetett új felmérésében közölte: saját globális üzleti hangulatmérő mutatója (Global Business Sentiment Index) arra vall, hogy a globális vállalati szektor 2025 végére alig 1,2 százalékos éves összevetésű növekedést vár a világgazdaságban.
