Amerikai kutatók olyan dinoszaurusz megkövült maradványit találták meg Új-Mexikó államban, amely mintegy kétszázöt millió éve a késő triászban élt, és átmenetet képez az első két lábon járó dél-amerikai őshüllők és a később elterjedt ragadozó dinoszauruszok között.

Az állatnak feltűnően nagy szemei és hegyes, részben előreálló fogai voltak. A washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeumának kutatói az új fajt Daemonosaurus chauliodusnak nevezték el, amely előreálló fogú szellemdinoszauruszt jelent – írja a Der Spiegel című német lap internetes kiadása (www.spiegel.de). Mivel mindössze a tizennégy centiméteres koponya és néhány nyaki csigolya került elő, nem lehet pontosan megállapítani az állat nagyságát – írják a múzeum kutatói a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban. A dinoszaurusz jellemvonásai azonban arra utalnak, hogy a korai theropodák egy képviselője, amelyekhez az ismert raptorok és számos más ragadozó faj is tartoznak.

A dinoszauruszok három nagy csoportja, az Ornithischia (madármedencéjűek, például az ismert sztegoszaurusz), a Sauropodomorpha (hüllőmedencéjűek, ide tartoznak az ismert nagytestű növényevők) és a Theropoda (ragadozó dinoszauruszok) valószínűleg mintegy kétszázhúsz millió évvel ezelőtt, a késő triász elején vált szét. Eddig azonban a legkorábbi dél-amerikai theropodák leletei és a kétszáz millió évvel ezelőtt élt állatok közt szakadék tátongott. Ősi jellemzőivel és kétszázöt millió éves korával az új lelet éppen ezt az űrt tölti ki bizonyítva, hogy a korai theropodák vonala sokkal tovább fennmaradt, mint ahogy eddig hitték.