A társaság hétfői közleményében azt írta, szeptember közepére a szolgáltatói berendezéseket fűtésre alkalmas állapotba helyezték, szeptember 15. és október 15. között pedig az ügyfelekkel kötött megállapodásoknak megfelelően, ütemezetten elindították a fűtésszolgáltatást az összes fogyasztónál, vagyis mintegy 240 000 lakásban, valamint mintegy 7 000 közületi, vállalati és intézményi ügyfélnél.

A fűtésindítás az ügyfelek 88 százalékánál, 3054 épület esetében már helyszíni beavatkozás nélkül történt, a távfelügyeleti diszpécserközpont segítségével.

A szolgáltatás üzembiztonsága érdekében a Főtáv szakemberei már a tavaszi fűtésleállás után a BKM tulajdonában lévő hőforrások esetében ellenőrizték a hőtermelő berendezéseket és a tüzelőanyag-ellátó rendszereket, majd elvégezték a rendszeres és előírt karbantartási feladatokat és a szükséges hibajavításokat is – emlékeztettek, majd hozzátették, hogy a nyári időszakban számos tervezett távvezetéki karbantartási és beruházási munkát is elvégeztek: új fogyasztók hálózatra kapcsolása mellett kijavították a szolgáltatás esetenkénti szüneteltetését igénylő hibákat, az elhasználódott vezetékszakaszok és szerelvények cseréjét.

A társaság ezekre a karbantartási munkákra az idén több mint egymilliárd forintot fordított.

Emellett több milliárd forintos volumenben folytatódott a budapesti távhőhálózat fejlesztése, ennek részeként a többi között üzembe helyezték a Szent István körút alatt átvezetett, a Honvéd utcában húzódó új távvezetékszakaszt. A közleményben felhívták a figyelmet arra: a most teljeskörűen bekapcsolt budapesti távfűtés a fűtött ingatlanok környezetében semmilyen többlet-környezetterhelést nem eredményez, ami – a hagyományos fűtőberendezésekkel szemben – különösen a sűrűn lakott városrészek levegőminősége szempontjából előnyös. Ezen felül a budapesti távhőrendszer révén már ma is évente akár 230 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást lehet elkerülni.