Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az eseményen azt mondta, a fűtőmű két, főként faaprítékkal működő, összesen 15 megawatt teljesítményű kazánjának üzembe helyezésével a somogyi vármegyeszékhely olcsóbban, kiszámíthatóbban, hatékonyabban és környezetkímélő módon biztosítja mintegy 6900 lakás és 300 közintézmény távhőellátását.

Az államtitkár Kaposvárt méltatva kiemelte, hogy a városnak “következetes, előre meghatározott szempontrendszer szerint kialakított” energiastratégiája van, és tudatosan készül ennek megvalósítására, elképzelései összhangban vannak a nemzeti energiastratégiával.

Kaposváron 2021-ben 55 000 ember éves áramszükségletét fedező napelemparkot adtak át.  Az utcai lámpatestek energiatakarékosak, vezérelhetők, fényerejük szabályozható, a helyi járatú autóbuszok üzemanyaga cukorgyári melléktermékből előállított biogáz, amely a cukorgyár energiaigényének felét is biztosítja – sorolta az elmúlt években megvalósult fejlesztéseket. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere elmondta, 2019-ben célul tűzték ki, hogy a városban 2030-ra teljes lesz a foglalkoztatottság, többen születnek, mint ahányan meghalnak, a kaposváriak lesznek a legegészségesebbek Magyarországon, és a város a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget éri el.

“Az energiafüggetlenség szuverenitási kérdés, azon dolgozunk, hogy csökkentsük kiszolgáltatottságunkat, és saját erőből legyünk képesek ellátni magunkat”

– mondta, majd hozzátette, a kaposvári energiapolitika három szempontja az ellátás biztonságának garantálása, kiszámítható és megbízható árak elérése, a természeti környezet védelme. Az ezek iránti elkötelezettséget megerősítette az orosz-ukrán háború, valamint az erre adott rossz brüsszeli válaszok – jegyezt meg a városvezető.

Kaposvár 2022-ben gázra és villamos energiára 1,6 milliárd forintot költött, 2023-ban 4,6 milliárd forintot tervezett, amelyben nem volt benne a távhő ára.

Jelezte, voltak olyan hónapok, amikor a távhő előállítási költsége a háború előtti időszak tizenhatszorosára nőtt, és “a kormány pénzügyi segítségével sikerült magukat kihúzni a gödörből”.

“Az árak mérséklődtek, de még mindig a háború előtti időszak 3-4 szereséért kapják az energiát, mindez a várost az energetikai beruházásai felgyorsítására késztette”

– közölte.

Szita Károly elmondta: az 1700 négyzetméter területű Zöld Fűtőmű megépítését indokolta, hogy a távhő ára megfizethető maradjon, a rendszer gazdaságosan üzemeltethető legyen, valamint az is, hogy a kaposvári távhőhálózat bővült az elmúlt években, és az idén a zeneiskola, az Agora kulturális központ, valamint a mentőállomás is csatlakozik hozzá. Idén a távfűtés előállításhoz szükséges gáz vásárlására 2,6 milliárd forintot terveztek, a zöld fűtőművel a gáz 57 százalékát ki tudják váltani, költségeik a harmadára csökkennek – mondta el.

Kiemelte, az új fűtőmű klíma- és környezetkímélő, ennek eredményeként csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.

“A város azt tervezi, hogy 1990-hez képest 2050-re 80 százalékkal csökkenti a kibocsátást, jelenleg 56 százaléknál tart”

– ismertette Szita Károly.