Sásdi Antal, az egyik legnagyobb fővárosi kórház, a Péterfy főigazgatója a lapnak elmondta: a hozzájuk tartozó traumatológiai intézetben, a budapesti szinten kiemelt ellátóhelynek számító Fiumei úti “balesetiben” 12 műtő van, amit úgy tudnak működtetni, hogy egy munkaerő-közvetítő cégtől 8-8 aneszteziológiai asszisztenst, műtősnőt, illetve műtősfiút foglalkoztatnak bérmunkában, de ezzel is csak 14-re tudták feltornázni például a műtősfiúk számát a szükséges 22 helyett.

Páva Hanna, a kórházakat működtető Állami Egészségügyi Ellátóközpont főigazgató-helyettese közölte,

az alapnyilvántartásban 250 000 szakdolgozó szerepel, de ebben benne vannak a szociális ágazatban foglalkoztatottak, a pályaelhagyók, a külföldön munkát vállalók és a nyugdíjasok is.

Az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 108 ezer ápolót tartanak nyilván, és az egyik legfőbb probléma, hogy 2013-2018 között kilencezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma.

“A leginkább a középfokú végzettségű, közvetlenül a betegágy mellett dolgozó ápolókból van hiány: 2017-ben 3300 ilyen üres álláshely volt, tavaly pedig már 3800. A főváros mellett főként Heves, Nógrád és Zala megyében jelentős az ápolóhiány”

– írta a Magyar Nemzet.

Páva Hanna szerint a sikeres tanulói ösztöndíjprogramokon túl egyéb célzott intézkedésekre van szükség a helyzet megoldására. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán azt mondta, a megkérdezett ápolási igazgatók szerint a létszámhiányt leginkább kiemelt bérrel, toborzással, a tanulószerződéses hallgatók megnyerésével, jutalmazási és elismerési rendszer bevezetésével, nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával lehetne enyhíteni.