Az országbírói tisztségről van szó, amelynek a történetét pontokban foglalta össze a birosag.hu.
- Az országbírói tisztség eredete Szent István koráig vezethető vissza
- Az országbíró (iudex curiae regiae) elnevezés a 13. század végén és a 14. században váltja fel a királyi udvar ispánja elnevezést
- Szent László III. dekrétuma alapján a nádor elhagyta az udvart és az országbíró lett a királyi jelenlét bíróságának rendes bírója
- Az országbíró nem saját jogán, hanem királyi mandátum alapján járt el delegált bíróként
- Az 1222. évi aranybulla 9. cikkelye kimondja: az országbíró a királyi kúriában bíráskodik, de az ügyet bárhol befejezheti az országban
- A bulla leszögezi: ha az országbíró elhagyja a királyi udvart, saját pecsétjét bíróként senkire nem küldheti
- Hatáskörébe tartoztak a magszakadási perek, ill. az Erdélyből és Horvát-Szlavónországból fellebbezett perek is
- Az 1486:6. tc. közvetlenül a nádort követő nagybíróként tartja számon az országbírót
- Az országbírót a király nevezte ki
- Az 1486:76. tc. szerint esküt kellett tennie az uralkodó színe előtt, hogy hűségét megtartja és igazságot fog szolgáltatni
- Werbőczy a Hármaskönyv I. rész 94. címében az ország igazi bárói között említi az országbírót
- A Mohácsi katasztrófa után az országbíró a nádor elnökletével működő, későbbi központi felsőbíróság, a Hétszemélyes Tábla bírója
- Az országbíró a rendi országgyűlés felső táblájának másodelnöki tisztségét is betöltötte
- Ő látta el az 1723-ban létrehozott Magyar Királyi Helytartótanács másodelnöki tisztségét
- Az országbíró munkáját az alországbíró és az országbírói ítélőmester segítette
- Az 1848/49. évi eseményeket követően az országbírói tisztséget felszámolták
- A tisztséget az 1860. évi októberi diploma által állították vissza
- A diplomát követően először kinevezett országbíró Gróf Apponyi György volt
- 1861-ben ő vezette az 1848 előtti magyar joganyag felülvizsgálatával megbízott Országbírói Értekezletet is
- Az 1868:54. tc. az országbírót a Kúria semmitőszékének elnökévé nevezte ki
- Az 1881:59. tc. a semmítőszéket és a legfőbb ítélőszéket egyesítette, az országbíró lett a Kúria elnöke
- Az összevont kúria első elnöke Mailáth György országbíró volt
- Az 1884:38. tc. szétválasztotta az országbírói tisztséget és a kúriai elnöki tisztséget
- Az országbírói tisztség ezt követően kiüresedett, a pozíció közjogi jelentőségűvé vált
- Az országbíró ezt követően a Főrendi Ház tagjaként, a koronázás alkalmával a királyi pálcát vitte – írták.
