A miniszter előző nap tett látogatást Varsóban, fellépett többek között a Warsaw Security Forum nevű nemzetközi biztonságpolitikai fórumon.
Szijjártó Péter felidézte: a két ország támogatásáról biztosította egymást, miután az Európai Unióban a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményezték mindkét ország ellen.

“Tekintettel arra, hogy a közeljövőben új támadások várhatóak az EU-ban Magyarországgal szemben, nagyon fontos, hogy tudjuk: minden feltétel nélkül számíthatunk egymásra”

– nyomatékosította a miniszter.

Úgy látja, az uniós jogállamisági eljárást mindenekelőtt a visegrádi országok migrációs politikája miatt indították el. Magyarország, Lengyelország, “valamint a cseh és szlovák barátaink bebizonyították, hogy meghiúsul minden, amit Brüsszel e téren az utóbbi három és fél évben tenni próbált” – szögezte le.

“Hazugság, hogy a migráció nem megállítható, hazugság, hogy a migráció jó Európa számára, hazugság az is, hogy a migráció semmi gondot nem okoz földrészünkön”

– jelentette ki. Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy több országban Európát veszélyeztető, úgynevezett párhuzamos társadalmak alakultak ki. Világossá vált az is, hogy a migráció megállítható, “mi ezt bebizonyítottuk” – állapította meg.

A Magyarországot és Lengyelországot az EU részéről érő támadások további oka az, hogy kormányaik a főáramlatú gazdasági elképzelésekkel szembeszegülő sikeres gazdaságpolitikát folytatnak. Emellett a két ország kormányai igazi vezetőkkel, stabil politikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek. “Ez pedig olyasmi, amit Brüsszelben nem szeretnek” – jegyezte meg a politikus.

Alaptalannak nevezte, hogy egyes brüsszeli politikusok “populista fenyegetést” emlegetnek Magyarország és Lengyelország kapcsán. A két ország kormányai azért sikeresek, mert “megvalósítják a választópolgárok akaratát” – mondta.

“Kormányunk nem egy lottójátéknak köszönhetően került hatalomra, az önöké sem, hanem választások révén”

– jelentette ki.

“Valóban demokratikus kormányok vagyunk, mert az emberektől kapott demokratikus legitimációval rendelkezünk”

– hangsúlyozta.

A wpolsce.pl moderátora rákérdezett az Oroszországban folytatott energiapolitikára, illetve Magyarország ehhez való viszonyára is. Oroszországgal “nagyon pragmatikus a viszonyunk” – állapította meg Szijjártó Péter. Elutasította, hogy Magyarországot Moszkva elsőrendű partnerének nevezzék. A nyugat-európai országok és Moszkva közötti viszonyban utalt a magas szintű találkozók gyakoriságára, a német-orosz beruházásként épülő Északi Áramlat-2 gázvezetékre, majd leszögezte: látható, ezen a vonalon milyen szorosak a kapcsolatok.

“Persze a felszínen képmutatás van, erőteljes nyugati politikai nyilatkozatok, de látjuk, hogy a felszín alatt milyen gazdasági ügyleteket kötnek”

– jelentette ki.

“Nyilvánvaló, gázimportunk 85 százaléka Oroszországból származik, ez viszont nem egy szeszély, hanem az infrastruktúra kérdése”

– jegyezte meg.

A gázszállítások diverzifikációjában Magyarország helyzete akkor lenne könnyebb, “ha az Egyesült Államok vagy az EU több millió dollárt, illetve eurót adna térségünk infrastrukturális fejlesztéseire”, ha Horvátország megépítené az LNG-terminált az Adriai-tengeren, ha Románia végre lehetővé tenné a gázkitermelést a Fekete-tengeren – sorolta Szijjártó Péter.

A magyar-ukrán viszonyt érintő kérdésre válaszolva a miniszter reményének adott hangot az ukrán nyelvtörvény, a kettős állampolgárság kérdései körül kialakult konfliktus megoldására.

“A probléma az, hogy a konfliktust nem mi kezdtük”

– hangsúlyozta, megjegyezve: nem a magyar parlament hozott a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvényt. A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrán parlament honlapján elérhető volt a kárpátaljai magyarok deportálását sürgető petíció, hogy az interneten közzétették a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyar tisztviselőket fenyegető listát. Aláhúzta: Ukrajnának az európai szabályoknak megfelelően kell megoldania a helyzetet. Kijev jelenleg “sérti a magyar nemzeti kisebbség jogait, a nemzetközi jogot. Ezt csak Ukrajna oldhatja meg” – nyomatékosította.

“Magyarország nagyon örülne, ha a helyzetet megoldanák, mert jó kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával”

– fűzte hozzá.

Szijjártó Péter újból a konfliktus kezelésétől tette függővé a NATO-Ukrajna bizottság összehívását. A magyar kisebbség jogait, vagyis a nemzetközi jogot sértve, Ukrajna a NATO szabályait is sérti – érvelt. Az interjú rögzítése után Szijjártó Péter a Warsaw Security Forum helyszínén találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, és javaslatot tett neki kisebbségvédelmi egyezmény megkötésére. Az ukrán fél ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni fogja a javaslatot.