Magyarországnak nagyobb erőfeszítéseket kellene tennie, hogy több külföldi tőkét, befektetőket csalogasson az országba. Ezt mondta Heinrich Schaller, a Wiener Börse és a CEE Stock Exchange Group elnök-vezérigazgatója egy budapesti konferencián kedden.

A LeitnerLeitner adótanácsadó vállalat, illetve a magyarországi Osztrák Nagykövetség Kereskedelmi Osztályának Budapesten szervezett, “A válság kihívásai – megszorítás vs. gazdaságélénkítés” című konferenciáján kifejtette, a kilencvenes évektől kezdődő osztrák gazdasági sikertörténet egyik kulcsa az volt, hogy ésszerű, stratégia szempontok mentén vezérelt részleges privatizációt hajtottak végre, így tudták behozni a nemzetközi vállalatokat az országba.

Schaller elmondta, a kisebb piacok, így a térségi tőzsdék ilyen időkben mindig problémákkal küzdenek. A nemzetközi szereplők hamarabb szállnak ki ugyanis a kisebb, kevésbé likvid piacokról.
A vállalatok ugyanakkor sokkal jobb helyzetben vannak, mint három évvel ezelőtt, a válság kirobbanásakor – nyilatkozta a közgazdász aki kiemelte, hogy a vállalati szféra növelte hatékonyságát, és kellően biztonságos likviditási pozícióval rendelkezik.
Az osztrák tőzsdeelnök az eseményen azt is hozzátette nem teljesen érthető a Standard & Poor’s hétfő esti lépése, amellyel negatív felülvizsgálati besorolás alá vette tizenöt euróövezeti állam adóskockázati besorolását. Kijelentette ugyanakkor, hogy ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a politikai döntéshozók ráébredjenek arra, intenzívebb gazdaságpolitikát kell folytatniuk és végre megoldást találni az euróövezeti adósságválságra.

A szakember véleménye szerint miközben az euróövezeti adósságválság kirobbanása óta egy-két év már eltelt, mindig nem született átfogó megoldás. Azon túl, hogy egyre nagyobb mentőernyőn dolgoznak az európai állam- és kormányfők, a tagállamok költségvetéseinek szintjén még nem látszik előrelépés, tette hozzá. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy hamarosan eljutunk oda, hogy szigorú és pontos előirányzatok legyenek, amelyek mentén az államok kötelesek lépni, illetve, hogy az európai oldalon ésszerű szankciókat alkalmazzanak.
A pénzpiaci szabályozással kapcsolatosan kritikával illette a Basel III szabályozást, amely szerinte éppen azt a területét szabályozza a bankrendszernek, amelyhez értenek a bankok. Mindeközben egyes amerikai bankok most is úgy dolgoznak, mint a válság előtt, hasonló termékeket hoznak létre, mint korábban. Úgy fogalmazott, sokkal inkább ezekkel az eszközökkel kellene foglalkozni, kevésbé a hitel odaítélést szabályozni.
A pénzügyi tranzakciókra kivetendő adónemre vonatkozó brüsszeli javaslatról úgy vélekedett, hogy a döntéshozók elmennek a realitások mellett, mivel a piaci tranzakciók legnagyobb része éppen olyan formákban történik, amelyre nem terjedne ki az új adófajta. Hangsúlyzta éppen ezeket a származtatott termékeket, vagy devizapiaci termékeket kellene visszavezetni a szabályozott piacokra.
Schaller arra figyelmeztet, hogy a nagy nemzetközi bankok az adó bevezetését követően néhány napon belül reagálhatnak. Rövid idő alatt áthelyezethetik pénzügyi központjaikat más térségekbe, elsősorban Ázsiába, így az adóból semmi hasznunk nem lesz .