A napilap pénteki számában megjelent cikk szerint évek óta nem volt ilyen sok ajánlatkérés az építőanyagokra és építési termékekre. Szarka László elmondta, hogy a felfutás hátterében az otthonteremtési program áll. A kereslet a többi között nőtt a szerkezetépítő és a hőszigetelő anyagokra, térkövekre, betonelemekre, valamint olyan épületgépészeti termékekre, amelyekkel korszerűsíteni lehet a fűtésrendszereket.

Magyarország otthonteremtési programja több területen nyújt segítséget.

A cél az, hogy mindenki saját tulajdonú otthonban élhessen, a fiatalok ott várhassák, nevelhessék gyermekeiket. Ezt szolgálja az új építésű ingatlanok értékesítési áfájának öt százalékra csökkentése, illetve a teljes áfamentesség azoknak, akik új építésű ingatlant vásárolnak a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) igénybevételével. További segítség, hogy a csokkal vásárolt új és használt lakás esetén illetékmentesség jár, valamint elérhető a felújítási program és a tetőtér-beépítés támogatása is. A felújítás költségeit ötven százalékban (hárommillió forintig) megtéríti az állam.

“Ez a pénz vissza nem térítendő támogatás, amely mellé akár hatmillió forintnyi kedvezményes felújítási kölcsön vehető igénybe”

– ismerteti a Magyar Nemzet.

Szarka László elmondta, több olyan intézkedés született, amelyet korábban szorgalmaztak. Ilyen például a kedvezményes újlakás-áfa, valamint a felújításokhoz járó, vissza nem térítendő támogatás. Kiemelte: ezek azontúl, hogy lendületet adhatnak az ágazatnak, fehérítik is a gazdaságot. A lakásfelújításoknál és -korszerűsítéseknél nagyon sokan nem kötnek szerződést a kivitelezővel. Így a közterheket nem fizetik be a költségvetésbe az érintettek, míg a megrendelő írásos dokumentum híján például nehezebben tud reklamálni – egy esetleg alacsonyabb összköltség mellett gyakorlatilag lemond a garanciáról. A támogatásokhoz azonban muszáj szerződést kötni, így jó irányba változhat ez a gyakorlat: a lakásfelújítások piacán a támogatásért elvárt számlás teljesítés mind az anyagra, mind pedig a munkadíjra vonatkozik.

“A felújítási részpiacon elsősorban mikro- és kisvállalkozások dolgoznak, ezek adják az ágazatban tevékenykedők mintegy 95 százalékát. A közepes és nagyobb kivitelező vállalkozások száma 170-200 társaságot jelent”

– tette hozzá Szarka László.

A szövetség elnöke beszélt az építőanyagok árának alakulásáról is. Januárban az inflációt követve öt-hét százalékos drágulás volt. A fuvardíjak mellett több termék alapanyag-összetevőinek ára is emelkedett. Van olyan hőszigetelő-gyártáshoz használt petrolkémiai nyersanyagtermék, amely nyolc hónap alatt 75 százalékkal lett drágább a világpiacon. Ezek a hatások Magyarországra is begyűrűznek – ismertette.

Szarka László kiemelte, a felújítások mellett az újlakás-építések még nem indultak el nagy számban, de előkészítésük megkezdődött. Kedvező esetben a második fél évtől várható ezen a területen intenzívebb felfutás.

“A koronavírus-járvány és a várt újranyitás időzítése, sebessége ezen a téren is bizonytalanná teszi ugyan a helyzetet, de a második fél évtől már látható lesz, hogyan alakulnak a számok”

– olvasható a Magyar Nemzetben.