Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztályának vezetője a közleményben azt mondta, “az ukrán export kiesésével később a hazai agrárcégek jelentősen növelhetik piaci részesedésüket például Csehországban vagy Lengyelországban, ahol hangsúlyos szereplő volt keleti szomszédunk”. Hozzátette, a jelenlegi árfolyamok mellett az exportpiacok bővülése segítséget jelenthet azoknak a gazdáknak, akik euróban fizetnek alapanyagaikért.

A K&H Bank keddi közleménye arra is felhívja a figyelmet, hogy a belső kereslet is nőhet az importot helyettesítő magyar termékek iránt, mivel a gyenge forint miatt egyre drágábbak az importált élelmiszerek. A helyi forrásból származó beszerzések a külső tényezők miatt jelentkező kockázatot is ki tudják védeni.

A bank elemzése emlékeztet: a világ napraforgómagolaj- és napraforgótáp-exportjának négyötödét, búzakereskedelmének 29 százalékát, kukoricakereskedelmének pedig 20 százalékát adja Oroszország és Ukrajna. A konfliktus kirobbanása óta így előbbi két termény nagyjából 30 százalékkal, amíg a kukorica durván 10 százalékkal drágult. Ezzel az állattenyésztők takarmányozási költségei jelentősen megnőttek, különösen azzal, hogy az etetésre szintén gyakran használt szója ára is jó 40 százalékkal emelkedett egy év alatt.

“A K&H kkv bizalmiindex-kutatás eredményei szerint a mezőgazdaságban rendre megjelenő munkaerőhiány jelentősen enyhülhet, ha a Magyarországra érkező menekültek egy része tartósan itt marad, és dolgozni kezd”

– vélekedik a bank.