Magyarországnak át kell állnia az innováció-vezérelt gazdaságra, az iparnak a tudásra, a kutatás-fejlesztésre és az új technológiák alkalmazására kell támaszkodnia. Ezt mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az ELTE-Újbuda Innovációs Nap 2017 című rendezvényen, kedden Budapesten, amelyet az ELTE Innovációs Központ és Újbuda önkormányzata szervezett.
Az államtitkár hozzátette, az éles nemzetközi versenyben akkor tud az ország helytállni, akkor tudja eredményesen “felvenni a kesztyűt”, ha a magyar iparpolitika, a szabályozórendszer és a kormány részéről indított és támogatott programok is a versenyképes ipari szektor erősödése irányába hatnak.
Lepsényi István kiemelte, Magyarországnak, a magyar gazdaságnak napjainkban talán minden eddiginél nagyobb szüksége van azokra a szellemi műhelyekre, amelyek képesek mások előtt járni, képesek az innovációra, a kutatás-fejlesztés legújabb eredményeinek elérésére.
Az államtitkár emlékeztetett arra: a kormány elmúlt években folytatott gazdaságpolitikájának köszönhetően elmondható, hogy Magyarországon ma nő a gazdaság, az ország évről évre csökkenti a korábban felhalmozott államadósságot, emellett tartósan alacsony az infláció. A gazdasági növekedés mindemellett úgy valósul meg Magyarországon, hogy az államháztartási hiány tartósan alacsony, és a következő évekre is kiegyensúlyozott, fenntartható és gyorsuló növekedést vár a kormány, a bővülés üteme 2017-ben és 2018-ban is meghaladja a 4 százalékot – hangsúlyozta Lepsényi István.
Az államtitkár szólt arról, hogy a versenyképes ipari szektor elérése, megerősítése érdekében a kormány kidolgozta és megvalósítja az újraiparosítás programját, az Irinyi tervet, és ezen belül az Ipar 4.0 programot és a Jedlik Ányos Tervet.
Az Ipar 4.0 program az ipar innovatív, digitalizáción alapuló megújítását célozza, amely hozzásegít a versenyképesség javításához és az erőforrások takarékos felhasználásához – emelte ki.
Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Hivatal elnöke hangsúlyozta: napjainkban méginkább szükség van arra, hogy a gazdaság, az ipar együttműködjön a kutatás-fejlesztésért felelős műhelyekkel, ehhez azonban az kell, hogy az ipar, a gazdaság szereplői megfogalmazzák, mit igényelnek a tudományos munkáért, az innovációért felelős kutatóktól.
Kiemelte, az állam a harmadik szereplő az együttműködésben, az államnak biztos hátteret kell teremtenie a tudományos-innovatív munkához, vagyis az állam feladata, hogy biztonságos jogi és pénzügyi környezetet hozzon létre, megmutassa, mi a K+F stratégia, a tervezés fő iránya. Az NKFI Hivatal ezzel párhuzamosan nemzetközi téren képviseli a magyarországi K+F műhelyek eredményeit, legújabb innovációit – fűzte hozzá.
Pálinkás József rámutatott: napjainkban a GDP 1,3-1,4 százalékát fordítja a magyar gazdaság K+F-re, illetve innovációra, a jövőben el kell érni, hogy a bruttó hazai termék 2 százalékát költse Magyarország a K+F tevékenységre. Hozzáfűzte, az állam feladatai közé tartozik az is, hogy az innovációs munka folytatását állami pénzekkel is segítse. Kiemelte: az elmúlt években az NKFI Alapból és uniós forrásokból mintegy 680 milliárd forinttal támogatták a hazai K+F munkát, 2016-ban ugrásszerűen megnőtt, 83 milliárd forintra emelkedett a NKFI Alapból kifizetett támogatás összege.
A rendezvényen átadták az ELTE Innovatív Kutató Díjat, melyet idén Pál Gábor és Szakács Dávid megosztva kaptak meg, illetve kihirdették, hogy a Hallgatói Innovatív Ötletpályázat nyertese Varholik Máté lett.
