A Belügyminisztérium szerint a közfoglalkoztatásban résztvevők a bérpótló juttatás kétszeresét kapják, ezért nem igazak azok a kijelentések, hogy a közmunkabér méltánytalan lenne. 

Nagy Linda, a tárca szóvivője arra reagált, hogy több, az MTI-nek nyilatkozó szakszervezeti vezető is méltánytalannak tartotta a közmunkabér mértékét, amely véleményük szerint nem ösztönöz munkára, összege nem éri el a létminimumot, a munkáltatók pedig visszaélhetnek vele. Azt is kifogásolták, hogy a kormány erről sem egyeztetett az érdekképviseletekkel.

Borsik János, az Autonómok elnöke azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig ugyan úgy vélte, hogy a közmunkabér nagyságának az ország lehetőségei szabnak határt, de egyetértett azzal, hogy a mérték nem éri el a létminimumot és emlékeztetett rá, hogy a szakszervezet mindig a kötelező bérminimum, illetve a minimálbér mellett állt ki. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért, míg Gaskó István LIGA elnöke úgy fogalmazott, hogy a közmunkabér méltánytalan és annak nettó összege “szinte semmire nem elég”, “alig több a semminél”.

Nagy Linda a bírálatokra válaszul közölte, hogy a közfoglalkoztatásért járó összeg csak akkor nem éri el a minimálbért, ha az adott munka nem igényel szakképesítést vagy középfokú végzettséget. Indoklásként elmondta, a közfoglalkoztatással azt célozzák, hogy minél több munkanélküli kerüljön vissza a munka világába, és ezek az emberek tapasztalatokat vagy szakképesítést szerezzenek. Szerdán jelent meg a közmunkabérről szóló kormányrendelet, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére – attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése vagy sem- 57.000, illetve 78.000 forint lesz havonta, teljesítménybérezésnél pedig a követelmények teljesítési mértékétől függően növelhető, de csökkenthető is az összeg.