Magyarországon az aktivitási ráta az EU első harmadában van, de ez az arányszám a 30 alatti, illetve az 55 év feletti korosztályokban az uniós átlagnál mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb – mondta, hozzátéve, ezért kell ezekben a csoportokban az aktivitást erősíteni és segíteni a pályakezdő fiatalok belépését a munkaerőpiacra.

“Az Ifjúsági Garancia Plusz program három lábra – bértámogatás, albérleti és útiköltség hozzájárulás – épül”

– mondta.

Az állam négy, illetve hat hónapig a munkabér 50 százalékát átvállalja a munkáltatótól. Amennyiben a munkahely a lakóhelytől 60 kilométernél messzebb található, a program keretében a minimálbér 70 százalékáig, 180 000 forintig albérleti támogatás igényelhető. Hatvan kilométeres távolságon belül pedig 10 kilométerenként 10 000 forintos útiköltség támogatást biztosítanak – ismertette az államtitkár. Czomba Sándor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, hogy a program elemei között piacképes tudást biztosító képzési támogatás is szerepel.

A kormány tervei szerint a 200 milliárd forintos program 2024 és 2029 között mintegy 84 000 fiatal munkához jutását segítheti. Ezen belül 60 000-70 000-en bértámogatásban és 25 000-30 000-en képzésben részesülhetnek.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a mintegy 23 500, 25 év alatti regisztrált álláskereső fiatal minél hamarabb munkaerőpiaci tapasztalatot szerezhessen. Hozzátette, a regisztrált álláskeresők száma mintegy 240 000, ezen felül a passzív inaktívak száma eléri a 60 000-et, és a kormány ennek a csoportnak a munkaerőpiacra történő bevonását is támogatni kívánja. A tervek szerint az Ifjúsági Garancia Plusz programhoz hasonló támogatás indul a 30 év felettieket célozva. Az Ifjúsági Garancia Plusz program részletei ide kattintva, ezen a weboldalon érhetők el.