“A házassági vagyonjogi szerződésben a házastársak saját akaratuknak megfelelő vagyonjogi rendszert alakíthatnak ki és szabályozhatják az öröklés vagyonjogi kérdéseit is”
– írták. Megegyezhetnek például abban, hogy a házassági vagyonközösségük alatt mi számít közös, és mi különvagyonnak, akár teljes vagyonelkülönítésről is megállapodhatnak. Nemcsak a vagyont, hanem az adósságokat is elkülöníthetik, ezzel megkímélhetik a házastársukat például egy nem fizetett jövőbeli hitel terhétől. A házassági vagyonjogi szerződéssel azt is befolyásolhatják, hogy mi és milyen módon kerüljön majd a hagyatékukba, ami fontos, ha egy korábbi házasságból született gyermekük is törvényes örökössé válhat – sorolták.
A MOKK online felmérést készített, amelyből kiderül, hogy sok a tévhit a magyarok körében arról, mi számít a házastársak közös vagyonának és mi különvagyonnak.
“Az emberek hatvan százaléka nem tudja például, hogy a házastárs vállalkozásából származó bevételek akkor is közösek lesznek, ha a céget a házasságkötés előtt alapította”
– olvasható a közleményben.
A válaszadók csaknem harmada tévesen azt gondolta, hogy a házasság előtt szerzett vagyontárgyak minden esetben különvagyonnak számítanak. Sokan pedig hibásan abban a tudatban élnek, hogy öt év együttélés után az élettársaknak élettársi vagyonjogi szerződés nélkül is keletkezhet a törvény alapján közös vagyonuk. A házaspároknak – ha házassági vagyonjogi szerződésben máshogy nem rendelkeznek – nemcsak a bevételeik, hanem általában a tartozásaik is közösek, még akkor is, ha csak az egyikük vette fel a hitelt. Ha pedig az egyik fél a másik hozzájárulásával a közös vagyon terhére vett fel hitelt, akkor a hitelt felvevő fél a teljes vagyonával felel a kölcsönért, míg a másik fél csak a közös vagyonuk rá eső részével, a különvagyonával (amit például örökölt, ajándékba kapott vagy a házasság előtt szerzett) nem.
