A katonák földi maradványai az elmúlt években kerültek elő építkezéseken a fővárosban, Farádon, Halásztelken, Kabán, Kecskeméten, Seregélyesen, Székesfehérváron, Újszászon és Veszprémben. A katonák nemzetiségét a sírmellékletek alapján állapították meg.

A szertartáson Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics, az Orosz Föderáció rendkívüli és meghatalmazott nagykövete felidézte: a Magyarország felszabadításáért vívott harcok 1944 októbere és 1945 áprilisa között zajlottak. A Vörös hadsereg a hadműveletek ideje alatt 140 ezer katonát veszített.

Hangsúlyozta, hogy a levéltári kutatások révén sikerült a hősi halottak közül többnek megállapítani a személyazonosságát.

Balogh András József ezredes, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke arról beszélt, hogy a történelem során oroszok és magyarok álltak szemben egymással és voltak azonos oldalon is, ám az biztos, hogy mind a magyar földben nyugvó szovjet, mind az orosz földben pihenő magyar katonák nem ellenségei már egymásnak.

Ezért a végső kegyelet megadása egymás katonáinak nem lehetőség, hanem kötelesség, és ezt garantálja a magyar-orosz hadisírgondozásról szóló kormányközi egyezmény is – mondta az ezredes.

A szertartás végén a megemlékezés résztvevői megkoszorúzták az újratemetett katonák sírját.