fotó: pixabay.com

Új felfezedésre jutottak a kengruruk ősével kapcsolatban

Új felfezedésre jutottak a kengruruk ősével kapcsolatban

A kenguru ősei az eddig véltnél 10 millió évvel korábban váltottak ugró járásmódra. Ez derítették ki kutatók újonnan felfedezett 20 millió éves fosszíliák alapján.

Mielőtt a kenguru ősei ugrálni kezdtek volna, fákon kapaszkodva gyümölcsöket szedve éltek egy jóval csapadékosabb és bujább növényzetű Ausztráliában. A kutatók eddig úgy vélték, hogy az ugró járásmódra 10 millió éve váltottak át, az után, hogy drámai klimatikus változások mentek végbe Ausztrália területén.

“A füves területek és sivatagok elterjedése vezetett az ugrómozgás evolúciójához, a járásmódra azért volt szükségük, hogy gyorsan tegyenek meg nagy távolságokat egyik élelmiszerforrástól a másikig”

– olvasható a Science című tudományos folyóirat honlapján.

Queensland északnyugati szövetségi államban lévő Riversleighben talált ritka kengurucsont-fosszíliák elemzésekor a Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői megállapították, hogy a világ egyik legősibb kengurumaradványaira leltek.

Hogy kiderítsék, miként mozgott az ősi kenguru, Benjamin Kear, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója és társai elemezték a fosszilis ujj- és bokacsontok alakját és méretét.  A kapott adatokból becsülték meg állat az mozgástartományát, amelyet összevetetettek a ma élő kengurukéval.

Hasonlóságokat találtak a modern fajokkal, amelyek képesek ugrálni és fára mászni.

Ez a kihalt ős, amelynek még nem adtak nevet, számos módon képes volt mozogni: ugrált, mászott és sétált – írták tanulmányukban a kutatók. Eredményük mintegy 10 millió évvel korábbra teszi az ugró járásmód eredetét a korábban feltételezettnél. A szakemberek úgy vélik, hogy a 10 millió éve Ausztrália területén végbement klimatikus változások egyszerűen csak ideális feltételeket biztosíthattak az ugró állatoknak a boldoguláshoz.

Kapcsolódó cikkek