Nagy Gergely Sándor közleményében azt írta, az új jövevények nem csupán látványosak és érdekesek, de különösen fontosak is a város szempontjából, a galambfajta ugyanis Debrecenről kapta a nevét, miután a városban nemesítették a 20. század első felében.

“A magyar díszgalamb-tenyésztés több évszázados múltra tekint vissza, és a hazai állattenyésztési hagyományok különleges szegmensét képviseli. Az ország számos tájegysége saját galambfajtával büszkélkedhet, amelyek közül több nemzetközi elismerésben is részesült”

– ismertette a szakember, majd hozzátette, a tenyésztők generációkon átívelő munkája révén alakultak ki olyan karakteres küllemű és mozgású fajták, mint a magyar óriás, a magyar fodros vagy épp a debreceni pergő, amelyek egyszerre őrzik a paraszti kultúra örökségét és a szelektív tenyésztés tudományos értékeit.

“A díszgalambok esetében nem csupán a megjelenés, hanem a viselkedés – például a repülési stílus – is a fajtakialakítás fontos szempontja”

– mutatott rá.

Nagy Gergely Sándor tájékoztatása szerint a debreceni pergőgalamb a magyar díszgalambtenyésztés egyik legismertebb és legkedveltebb képviselője.

A fajtát kiemelkedően elegáns testtartás, tömzsi testalkat, valamint egyedi “pergő” repülési stílus jellemzi, amely során a madarak a levegőben bukfenceznek. Neve is e különleges mutatványról tanúskodik, amely évtizedek óta lenyűgözi a galambászokat és az érdeklődő közönséget egyaránt.

“A Zoo Debrecen ezzel nemcsak egy látványos fajjal bővítette madárgyűjteményét, hanem egyben a lokális természeti és kulturális örökség megőrzéséhez is hozzájárul”

– magyarázta Nagy Gergely Sándor.