Trianus császárCsaknem két évezredet áthidaló hídtervvel álltak elő szerb archeológusok és mérnökök. Hologramot vetítenek a Dunára, amely három dimenzióban "feltámasztja", térben láttatja majd Traianus római császár (Kr. u. 53-117) egykori hídját.

Mint azt Miomir Korac, a projekt vezetője elmondta az AFP-nek, a vetített hologram a 150-200 méter hosszú eredeti híd replikája lesz.

“A Dunára szivattyúkat telepítünk, amelyek parányi vízcseppeket porlasztanak szét a levegőbe, ezekre lézersugarak rajzolják majd rá a híd képét a szerb oldalról”. A híd 50 méteres makettjét különben fel is fogják építeni a hajdani híd tényleges helyének közelében.

Az két eredeti pillér maradványait restaurálják, és “Traianus asztalát”, amely a közelben van és jelenleg csak a folyón közlekedő hajókról látható, elérhetővé teszik a folyó felől – közölte a régész.

“Traianus asztala a császár dákok elleni hadjáratának állított emléket. Ideje restaurálni ezt a helyet. A maga idején valóságos világcsoda volt, a mi dolgunk ezt megmutatni” – szögezte le Korac.

A császár hadjáratának színhelye egy olyan térség volt, amely ma Románia területén található, legismertebb megjelenítése pedig Rómában látható, Traianus oszlopának domborművein.

A szerbiai munkálatok beilleszkednek abba a nagyobb ívű, Itinerarium romanum Serbia nevű programba, amelynek célja az ország antik nevezetességeinek bemutatása.

“Össze akarjuk kapcsolni a Szerbia területén lévő összes római kori építészeti együtteseket, hogy népszerűsítsük a tudományt, a régészet eredményeit, és gazdaságilag is kiaknázzuk a bennük rejlő nagy turisztikai potenciált” – fejtette ki az archeológus. A projekt elnyerte az Európai Beruházási Bank és egy európai bankkonzorcium támogatását.

“Megvalósítása összesen 13 millió euróba, kb. 3,5 milliárd forintba kerül. A terv értelmében 2012 végéig Szerbia területén valamennyi nevezetes római emlékegyüttest olyan állapotba kellene hozni, hogy fogadhassa a turistákat. Ezzel fel lehetne hívni a figyelmet arra a tényre is, hogy nem kevesebb mint 18 római császár született ezen a területen – köztük az a Nagy Konstantin is, aki Kr. u. 313-ban kiadta a kereszténységet törvényes vallásként elismerő  milánói ediktumot” – mutatott rá Korac.