Schobert Norbi, a Norbi Update sikeres vezéreGyönyörű környezetben fogad. Budai irodájának látképe szó szerint feledteti a jéghideg tél csípős hangulatát. Aki csak a tévék bulvárműsoraiból ismeri, nem is sejtheti, mennyire közvetlen és kedves egyéniség. Norbi nem celeb, hanem sztár, a szó legszorosabb értelmében. Sikerével igazi példakép lehet minden duci kisfiúnak, na meg annak a nagylánynak is, aki szeretne csinosabban nekivágni az idei nyárnak. Sikerről, titokról, fogyásról és a magánéletéről beszélgettünk úgy, ahogy máshol nem olvashatták még.

 – Utoljára akkor találkoztunk, amikor az Árpád hídnál volt az Update főhadiszállás.

–         A szörnyű toronyházban, emlékszem.

–         Ez sokkal jobb.

–         Ugye? Képzeld, ha most a Duna-parton lehetnénk egy kis kávézóban! Lehet, hogy kiviszem a céget Szentendrére, a Dunakorzóra. Csak ülnék a teraszon és nézném a Dunát.

–         Gondolom, nem lenne elég egy kis iroda. Hányan dolgoznak most a Norbi Update-nél?

–         Úgy tizenhatan vagyunk. Bár nem mindenki van bent, hiszen valakinek szállítania is kell a termékeket. 

–         Bevallom, azért kerestelek meg, mert a Sikeradó alapkoncepciója az, hogy valóban  értékes és sikeres emberek titkai után kutasson. Ha nem haragszol, nekem Te nem vagy celeb.

–         Szerintem sem vagyok az és utálom, ha celebnek tartanak. A celeb ugyanis az a kategória, akit az tesz híressé, attól ismert, hogy szerepel. Pont.

–         Igen és közben fogalmunk sincs arról, hogy mit is csinál, mit ért el, ki ő valójában és úgy egyáltalán, mi a foglalkozása.

–         Én egyet sem tudnék mondani a tv-s valóságshow-s celebek közül, aki az élet bármelyik területén sikeres lenne, de a botrányhősök közül sem. Sem Kiszel Tünde, sem Pákó nem az. De a tehetséges Gesztesi Károly vagy Dzsudzsák Balázs már nem számít celebnek! Mi, Rékával a nagy létszámú tornáinkkal és a DVD-inkkel lettünk ismertek, emiatt vagyunk érdekesek a bulvár számára és ez nagy különbség.

–         Rólad még azt is tudni, hogy van egy szakmád, valaha rendőr voltál.

–         Főiskolai végzettségem van belőle, de jogra is jártam, bár az utolsó évet nem végeztem el. A rendőri hivatást is komolyan vettem, csak a sport és a diéta elvitt egy új irányba.

–         Bűnügyi riporterként beleláthattam a rendőrök életébe, egy nagyon zárt és diktatórikus világba, hiszen a félkatonai szervezetben szigorúan veszik a felettes-beosztott viszonyt. Talán sokan nem is tudják, hogy egy „kis” rendőrnek mindig „Jelentkezem” szóval kell megjelennie tábornoka ajtajában. Feltételezem, hogy nálad nem kell jelenteni és engedélyt kérni a távozásra, de azt is nehezen képzelem, hogy aki így szocializálódott, az ne hozna át valamit a civil cégébe abból a világból.

–         Amikor kilenc év után otthagytam a rendőrséget, már százados voltam, kiképzési csoportvezető. Ez az úgynevezett T11-es beosztás, ami ugyanaz, mint egy megyei osztályvezető egy megyei kapitányságon, tehát nem rossz, főleg huszonhét éves fejjel. Körülbelül négyszáz hallgatóm és tizenöt beosztottam volt, tiszthelyettesek. Ott megtanultam azt, hogyan és miért veregetnek hátba. Volt egy követelményszint és rájöttem, hogy az embereket akkor is le kell cseszni, ha mindent jól csinálnak.

–         Ez motiválja őket?

–         Nem ez a motiváció, de kicsit csesztetni kell a jó értelemben, de nem megalázó módon. Csak úgy, hogy úgy érezze, hogy ettől jobban kell húzni. Az alsó küszöböt kell felemelni, mert egy jó beosztottban kell, hogy egyfajta bizonyítási félelem éljen. Egyébként szoktam jutalmazni is, az a motiváció. De vigyázz, mert ha állandóan jutalmazol, egy idő után elhiszi magáról, hogy nagyon jó!

–         Elkényelmesedik.

–         Meg a fejedre nő, és a végén még föl is jelent. Ezért az egyik kezemmel ütök, a másikkal simogatok. Így működik a cégem.

–         És ez ötven-ötven százalék, tehát egyszer ütsz, egyszer simogatsz?

–         Nem. Sokkal többet simogatok, mint ütök. Fizikailag soha sem ütök persze, de az tény, hogy van, hogy hetente egyszer berohanok és mindenkit letolok, mint az állat. Akkor totál remegés van, utána viszont semmi gond.

–         De a letolásaidnak van alapja is vagy ad hoc jellegűek?

–         Ok nélkül sohasem szabad! Alapot a saját munkámban is találok, nemhogy a máséban. Történt egyszer, hogy az egyik kolléganő nagyon komolyat hibázott egy termékfelirattal. Botrány lett belőle. Egyébként nagyon jól dolgozó munkatárs. Behívattam az irodámba.  Kiborult, zokogott, láttam, hogy teljesen széttört. Csak annyit mondtam, hogy ez többet ne forduljon elő, és most ezzel megemelem a fizetését 10%-al. Nem tudta hova tenni, úgyhogy még jobban sírt. Azóta ő a legprecízebb  munkaerő. Na ez az, amit a rendőrségtől hoztam, a parancsnoki szintről.

–         Ezt a főiskolán tanítják vagy magadtól jöttél rá?

–         Tanítják is, de magamtól is rájöttem. A vezetési elmélet óra arról szól, hogyan kell bánni az emberekkel, hogyan kell motiválni őket. Nekem az élet is úgy hozta, hogy a gyakorlatban is tapasztalhattam és fejleszthettem tovább. Merthogy, azért arra is volt már példa, hogy bejöttem és valakinek átadtam a felmondását.

–         Mert olyat hibázott, ami megbocsáthatatlan és nem volt jó munkaerő?

–         Háromszor követte el ugyanazt a hibát. Egyszer azt mondtam, hogy hm.., másodszor egy kicsit ingerültebben, harmadszor már megkapta a felmondását.

–         Akkor te egy türelmes főnök vagy, akit rettegnek, de szeretnek a beosztottjai. És ez éppen azért érdekes, mert egy jó környezet hozzájárulhat a sikerhez.

–         Igen, én úgy gondolkozom, hogy lehet, hogy ha innen kirúgom, jobbá teszem az életét, mert tanul belőle és magasabb szintre tud majd lépni.

–         Volt olyan, hogy valaki felhívott, hogy köszönöm szépen Norbi?

–         Csak olyanra emlékszem, hogy én hívtam fel valakit azért, hogy megköszönjem amit velem tett, mert tanultam belőle. Én is kaptam pofonokat, és én is előreléptem tőle.

Schobert Norbi Rubint Rékával

–         És ez ugyanígy működik a magánéletedben is? Mert ha már a sikeres Schobert Norbiról  beszélgetünk, az senki előtt sem titok, hogy a szerelemben is sikeres vagy.

–         Igyekszem. Nem könnyű egy sikeres magánéletet évtizedeken keresztül menedzselni, de úgy érzem, nekem megy. Amit én őszintén bevállalok, az az, hogy a házasságot nem a szex tartja össze. Tehát ha valaki azért bontja fel a házasságát, mert az egyik vagy a másik megcsalta vagy azért, mert már nem érzi azt a tüzet, mint az elején, nem jön tőle izgalomba, akkor rohadt nagy hibát követ el. Mert akkor neki nem házasságban kell élnie, hanem X évente mindig mással kell járnia. Akkor erről szól az egész élete és utána a nyugdíjas otthonban is ez fog folytatódni. Az ilyen ember gyereket se vállaljon lehetőleg, ha nem muszáj! Én azt gondolom, hogy a házasság egy társas viszony, egy szövetség, ami egy nő és egy férfi között jön létre azért, hogy egy olyan baráti, erkölcsi, vallási, családi egységet képezzenek, hogy tűzön-vízen át, ásó-kapa-nagyharang áldásával egymásnak vetve a hátukat megalkossák azt a sejtet, ami az egész társadalomnak az alapja. Jó, azért meg kell mindent tenni azért, hogy a tűz megmaradjon. Ha a nő modell volt a menyasszonyi ruhában, akkor ne legyen „tehén” az otthonkában, mert nem várhatja el a férfitől, hogy motivált legyen vagy tűrje. De ez fordítva is igaz, hogy ha egy szép, sportos, jóképű pasas elvett egy nőt, ne gondolja azt, hogy száztíz kilósan, sörhassal, borotválatlanul is szexi lesz.

–         Pedig sok ilyen férfi van, aki azt mondja, a nő legyen csinos, de ő semmit nem tesz meg azért, hogy jól nézzen ki, ápolt legyen és vonzó.

–         Abszolút. A Facebook-on végeztem egy nagy szavazást, amelynek az lett az eredménye, hogy a nők sokkal inkább megkövetelik a férfiaktól a külsőségeket, mint mi a nőktől.

–         Ezt nem is gondoltam volna.

–         Több mint 320.000-en lájkolták. Ez alapján mondhatom, hogy a nők 85 %-a izmos, kedves, mosolygós, sportos pasast választana. Míg a férfiaknak csak a 60 %-a választana ilyen nőt. A kérdésnél egyébként a kedves, okos felvetés alap volt és csak külsőre szerepére voltam kíváncsi.

–         Vajon miért ilyen kevés ez szám a férfiaknál? Azért, mert félnek attól, hogy másnak is tetszik és elcsábíthatják tőlük a szép nőt?

–         Pontosan, szerintem ezért van. Meg az érett férfiak nagy része szerintem szexuálisan sokkal jobban szereti a párnákat egy nőn, mint amennyire jól áll a párna egy pasin. Mert egy nőn a párnás külső az szexualitást, termékenységet jelez, a férfin ugyanez lustaságot, puhányságot, lányosságot, gyengeséget. Ez biológia. A nőknek meg fontosabb a szépség és a hiúság jobban motivál, mint az egészségtudat.

–         Azért az utóbbi időkben az egészségtudat is látványosan nőtt bennünk, ami nem utolsósorban éppen neked köszönhető.

–         Lehet. A könyveim sokkolóak és óriás példányszámban keltek el és bár a nyilatkozataim sokszor bicskanyitogatóak, de úgy látom, hatnak. A tv-s műsorunkkal pedig naponta 1 millió embert érünk el. Ez a havi 22 adás és az ehhez kapcsolódó egyéb tv-s és nem tv-s interjúink is mind-mind erről szólnak. Ez a cél.

–         A tudatformálásban és a testépítésben egyébként fontos a tehetség vagy bárki elkezdheti?

–         Én nem vagyok a testépítés pártján. Nem látom a látványizomzat értelmét. Az izom szerintem nem azért van, hogy nagy legyen. Számomra a testépítés olyan, mint az amerikai autók, amelyek nagyon jól néznek ki, de belülről semmit sem érnek. Az embernek csak akkora bicepszre van szüksége, meg akkora mellizomra, ami pont elég ahhoz, hogy azt a sporttevékenységet amit végez, el tudja végezni vagy jól nézzen ki fürdőruhában.

–         Azt már megfigyeltem, hogy a sikeredhez a kitartásod vezetett el, de van még olyan összetevő ami nélkülözhetetlen volt hozzá?

–         Az akaratom. A sikerhez először is kell egy pozitív gondolat, negatív gondolatból ugyanis nehéz sikert elérni. Bár vannak, akik világirtásra törekszenek, de ezt nem támogatja az élet. Pozitív gondolatok kellenek és egó, mert akinek nincs egója, aki nem akarja magát kiemelni a tömegből, akiben nincs benne, hogy én-én-én, az sosem lesz sikeres, nem fogja vinni semmire. Egy lesz a sorban, bár tömegre is szükség van. 

–         Valakitől nem rég azt olvastam, hogy a gondolat nagyon fontos, de az igazi kreativitás az, vagyis az igazi siker abból születik, ha meg is valósítja a gondolatot…

–         …és az tudja megvalósítani a gondolatot, akinek leköti minden napját, minden tettét átjárja, átszövi.

–         No meg megtalálja hozzá a megfelelő partnereket. Te hiszel a spiritualitásban?

–         Hiszek. Nagyon hiszek benne. Annyira hiszek benne, hogy ha valakire én naponta kétszer rágondolok, automatikusan egy napon belül fölhív.

–         Komolyan?

–         A legtávolabbi életszakaimból is vannak ilyen élményeiben. Ma már tudatosan csinálom. Volt olyan, hogy valakinek nem találtam meg a telefonszámát, két napig többször gondoltam arra, hol járhat, mit csinálhat, harmadnap hívott.

–         Hihetetlen. Az agykontroll típusú tanfolyamok is valami ilyesmire tanítanak.

–         Azokat már nem szeretem. Nem jó manipulálni ilyenekkel. Nem egyházszerű képződményekre van szükségem, mert talán meg is ijednék attól, mi mindenre lehetnék képes. Így is elég nagy hatással tudok lenni az emberekre, ha ezt elkezdeném programozni, lehet hogy önmagamnak sem kellene az az ember, akivé válnék. Jóshoz sem járok és nem nézegetek angyalkártyákat, viszont megérzem azt, hogy ki, mit gondol rólam, hogy közelít felém és tudok olvasni a szemekben. Ezért nem szoktam emberekben csalódni és meg szoktam álmodni halálokat, úgy, hogy meg is történnek, amikor álmodom. Abban nem hiszek, hogy kézrátétellel lehet gyógyítani, de abban hiszek, hogy el tudok egy emberrel beszélgetni úgy, hogy a nézete gyökeresen megváltozzon.

–         Ez már karizma kérdése, ami neked van és ezt csak annak mondanám, aki személyesen még nem beszélgetett veled. Karma létezik?

–         Ha úgy érted a karmát, hogy az előző életedből hozott küldetést a mostaniban kell beteljesítened, akkor azt mondom, olyan van, hogy megoldandó feladat. De ezek pont olyan kérdések, mintha azt kérdeznéd, hogy van-e Isten. Ha tagadom, akkor is túlértékelném magam, ha elismerem, akkor is túlértékelem a saját szerepem a világban.

–         Norbi nélkül nem lett volna Update. Ez úgy hívják, hogy én márka, amit nagyon jól felépítettél.

–         Miattam működik, de hogy nélkülem, utánam is fog-e, azt már nem tudom megmondani. 300.000 forintból indítottam, most évi 10 millió nyereséget hoz egy olyan termékrendszer, amely abszolút természetes alapanyagokból készül, minden korosztálynak, és nemnek adható, szoptatós nőtől a terhes mamáig, az időstől az egyéves totyogó gyermekig. Semmilyen fogyást kiváltó hatóanyag nincs benne, egyáltalán hatóanyag sincs benne. A rendszernek az a lényege, hogy a felesleges szénhidrát tartalmat, ami túl sok a mai ételekben, legalább a felére csökkenteni vagy még kevesebbre, a vércukor szinten pedig legalább a harmadára. Ezáltal az ételeink nem csak hogy lefelezik a szénhidrát bevitelt, hanem a magas vércukorszintet sem serkentik. Így a test éhezés nélkül, jó közérzettel, stabil vércukorszinttel könnyen tud súlyt tartani vagy fogyni.

–         Nyílván hatásosabb, ha mellé még tornázik is valaki. Hány terméketek van most?

 –         Négyszáz, de több ezer főételből és több ezer receptből lehet választani és most még bőségesebb választékot építek, fejlesztek. Egy biztos, csak mi mondhatjuk a világon azt, hogy a termékeinket klinikailag bizonyítottan eheti cukorbeteg és fogyni vágyó is egyszerre. Engem az ő sikerünk éltet. Mert a siker az, amikor elismernek. Amikor senki vagy és valaki leszel úgy, hogy közben segíthetsz másokon. Egy kövér senki voltam és egy fitt valaki lettem. Nekem ez a siker.

Kovács Noémi