Szerepeljen az új alkotmányban, hogy Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint, de az kerüljön ki a javaslatból, hogy a gyermekek után is jár szavazati jog. Az egészséghez való jogot viszont rögzítse alapjogként a szöveg.

Többek között ilyen konkrét javaslatok hangzottak el az alaptörvény-javaslatok általános vitájának utolsó napján a kormánypárti padsorokból pénteken az Országgyűlésben. A vitában az ellenzéki oldalról egyedüliként részt vett Jobbik egyebek mellett a jegybank parlamenti felügyelet alá helyezését indítványozta.

A fideszes Varga Mihály felszólalásában elmondta, kezdeményezni fogja, hogy az alkotmány rögzítse, Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint.

Lukács Tamás KDNP-s képviselő megfontolásra javasolta, hogy a jóhiszemű joggyakorlás elvét rögzítsék az alkotmányban. Szerinte ki kell mondani azt is, amikor az alkotmány szabályozza a házasság kérdését, akkor nem a szexuális irányultságot szabályozza, az ugyanis nem alkotmányos érték.

A fideszes Balsai István utalva a parlament létszámának csökkentésére azt mondta, fel sem merülhet a jövőben, hogy ne főállású politikusként legyen valaki parlamenti képviselő. Jelenleg több, mint a fele a kormánypárti képviselőknek olyan közmegbízatással is rendelkezik, amely “adottság”, és amely a továbbiakban nem hiszi, hogy fenntartható.

A KDNP-s Latorcai János a gyermekek után járó szavazati jogot ellentétesnek tartja az államfejezetben deklarált általános, egyenlő, közvetlen és titkos választás elvével, ezért azt kérte, hogy a plusz szavazatról szóló passzus ne kerüljön bele az új alaptörvénybe.

Varga István (Fidesz) szerint a bírósági önigazgatás csúfos kudarcot vallott. Vissza kell állítani a Kúriát, meg kell reformálni az igazságszolgáltatást és “végre Budapesten, a bűnös városban rendet kell teremteni”. Hozzátette, ha szükséges új bíróságokat kell építeni és bírókat kell felvenni.

Frakciótársa, Szájer József a magyarországi kisebbségek, nemzetiségek, népcsoportok igényeinek érvényesítését szorgalmazta. Emellett azt javasolta a képviselőknek, fontolják meg az egészséghez való jog alapjogként rögzítését, valamint az olyan fontos környezetvédelmi elvek alkotmányba foglalását, mint például az elért védelmi szinttől visszalépés tilalma, vagy a környezetszennyezők fizetési kötelezettsége.

A fideszes Vitányi István javaslata az volt, hogy egy ügyvédekről szóló cikkelyt is iktassanak be a szövegbe.

A fideszes Boldog István azt javasolta, mondják ki az alkotmányban, hogy mindenkinek joga van saját maga, családja és vagyona védelmére, vagyis azt, hogy mindenkinek joga van az önvédelemre.

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő szerint túl sok a parlamenti választásokat követő átadás-átvételre biztosított harminc nap. Csökkenteni kellene ezt az intervallumot. Indoklásul azt mondta, “30 nap alatt a világ nem áll le”, ami elsősorban az EU-t tekintve fontos, hiszen az adott időszakban ugyanúgy ülésezik az unió miniszteri tanácsa.

A Jobbik kritikájaként elhangzott, hogy szerintük a kormánytöbbség “nem hosszú távra írja az alkotmányt, hanem az aktuális politikai helyzetnek”. “Nem veszik figyelembe a társadalom véleményét és az új alkotmánynak semmi szerepe nincs, csak hogy az önök hatalmát a következő 10-15 évre biztosítsa” – mondta Kiss Sándor.

A jobbikos Gyüre Csaba szerint a Fidesz-KDNP egy történelmi lehetőség kapujában állt, hiszen az egész társadalomnak megfelelő és jó alkotmányt hozhatott volna meg, közben  egy színjáték zajlik, amelyben a bábukat a kormányzó pártok tologatják, és már minden készen van, senki sem tud beleszólni a történésekbe.

A szintén jobbikos Hegedűs Tamás azt javasolta, a jegybankot az Országgyűlés felügyelje. Frakciótársa, Nyikos László szakmai hibának nevezte, hogy a tervezetben a nemzeti vagyon szerepel, mint az állam részéről számba vett és ellenőrzött terület, a költségvetési tanács intézményét viszont a képviselő nem szerepeltetné az alkotmányban.

A jobbikos Magyar Zoltán a magyar termőföld és nemzeti vagyon védelmével kapcsolatos garanciákat hiányolta a javaslatból. Hegedűs Lorántné garanciát adna az alkotmányban arra, hogy az önkormányzatoknak átadott állami feladatok anyagi fedezetét az állam biztosítja. A Jobbik az egészséges környezet védelmét is rögzítené az új alkotmányban.

Ivády Gábor független országgyűlési képviselő azt mondta, neki Szili Katalin alkotmányjavaslata jobban tetszik a kormánypártok benyújtott verziójánál. A politikus ennek indoklásaként azt említette, hogy maga is egyetért a közvetlen államfőválasztás bevezetésével és a kétkamarás parlament létrehozásával.

A fideszes Gulyás Gergely, a kormánypártok alkotmányszövegező bizottságának tagja az elhangzottakra válaszolva azt ígérte az előterjesztők nevében, hogy a benyújtott módosító javaslatokat megfontolják, semmiképpen sem akarják politikai alapon elutasítani.

A gyermekek után járó esetleges szavazati jogra kitérve azt mondta, lehet mellette és ellene is érvelni, de etnikai alapon, “cigányokkal kapcsolatosan” elutasítani nem szabad. A javaslat pozitívumaként értékelte, hogy olyan társadalmi csoportot juttatnának választójoghoz, amelynek jelenleg nincs beleszólási joga a közügyekbe. Ennek ellenére elképzelhetőnek nevezte, hogy miután nem kapott megfelelő támogatottságot, ez kikerül a tervezetből. A választójogról azt mondta, a részletszabályokat sarkalatos törvényében rendezik. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a kormánypártok álláspontja szerint az állampolgársággal valamilyen formában együtt jár a választójog.

Az elnöklő Balczó Zoltán ezután a kedden kezdődött általános vitát elnapolta, közölve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben ismerteti a nemzeti konzultáció eredményét. Az alkotmánytervezetek részletes vitára bocsátásáról ezután döntenek a képviselők.