Potápi Árpád János a Baranya vármegyei település Szent István-napi ünnepségén úgy fogalmazott, a legfontosabb az, hogy
“a nemzetet úgy erősítsük meg, hogy az utánunk jövő generációk is mindazt meg tudják élni, amit mi megéltünk az elmúlt években, évtizedekben, ebben történelmi felelősségünk van”.
Azt mondta, augusztus 20-a a nemzeti összetartozás napja is, hiszen bennünket magyarokat összeköt, annak ellenére, hogy különböző országokban élünk, de arra gondolunk, hogy egykor egy országnak voltunk a lakói, “amit ma Kárpát-medencének mondunk”, és melynek a legnagyobb nemzete vagyunk a mi napig. Szent István 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg; Magyarországot Szűz Mária oltalmába helyezte, az államalapítás ünnepe összefonódik Nagyboldogasszony napjával. Szentté avatása 1083. augusztus 20-án történt, ünneplése erre a napra tevődött át. Augusztus 20. a legrégebbi magyar ünnep, amelyről minden társadalmi rendszerben megemlékeztek – jegyezte meg.
Emlékeztetett, Szent István csaknem 41 éves uralkodása alatt olyan mélyre ható változásokat vitt végbe, amelyek máig meghatározzák az egyházi és a világi mindennapjainkat.
Ő alakította ki az egyházszervezetet, a mai közigazgatás alapjait, az addigi törzsi-nemzetségi társadalomból modern, keresztény országot hozott létre. Az államtitkár köszöntötte az alkalomból Geresdlakra érkezett székely szentegyházi gyermekkórust. Az ünnepséget a 700 fős községhez tartozó Kisgeresden tartották. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten Matis Géza hímesházai plébános szentelte meg az új kenyeret, amit Potápi Árpád János és Habjánecz Tibor független polgármester vágott fel.