A miniszterelnök beszédében felidézte, három éve járt Sopronban megemlékezni a száz évvel korábbi népszavazásról, amelyen a város és a környező falvak 1921-ben megmutatták, mit jelent a nemzethez való hűség. A soproniak akkor azt is megmutatták, hogy nem szabad beletörődni abba a sorsba, amit idegen hatalmak akarnak ránk erőltetni – mutatott rá.

“Sopron és környéke 1921-ben az anyaországban maradt, de a nagyhatalmak a magyarságot ránk erőltetett államhatárokkal elválasztották egymástól. Azonban a magyarság erejét és jövőbe vetett bizalmát mutatja, hogy 103 évvel később is itt vagyunk, él nemzet e hazán”

– jelezte Orbán Viktor, hozzátette, akkor, az első világháború után, az ellenségeink úgy döntöttek a magyarok legyenek kicsik és szegények. Ezt a sorsot a magyarok azonban sohasem fogadták el,

“mindig azt akartuk, hogy Magyarország nagy és gazdag ország legyen”.

A kormányfő emlékeztetett: mi, magyarok mindig rajtavesztettünk, “ha civilizációs határvonalakhoz szorítottak bennünket”. Vesztesei voltunk annak, amikor az ország területén húzódott a keresztény és az iszlám civilizáció határa, és évszázados háborúskodásban fogyott a magyar élet, illetve odaveszett az ország gazdasági ereje. Vesztesei voltunk a hidegháborúnak is, amikor erőszakkal elszakítottak minket Európától – hangsúlyozta. Hozzátette: vesztese volt ennek a korszaknak Sopron is, amely akkor élte történelme legnehezebb korszakát, amikor innen pár kilométerre húzódott a vasfüggöny, megtöbbszörözve Trianon minden tragédiáját.

“Sopron csak akkor tudott fejlődni, ha össze volt kötve az őt körülvevő világgal”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor azt mondta, Sopron térsége nemcsak az északot és a délt, hanem a keletet és a nyugatot is összeköti, itt lépünk át a Kárpát-medencéből az Alpok vidékére.

Ami pedig igaz Sopronra, az igaz Magyarországra is: csak akkor tud fejlődni, ha képes kihasználni kedvező földrajzi helyzetét, ha nem elzárja, hanem összeköti magát az őt körülvevő világgal – tette hozzá a kormányfő. Ehhez, mint mondta, kellenek élénk politikai, gazdasági kapcsolatok, és a Magyarországot a világgal összekötő fizikai kapcsolatok is: repterek, vasutak, hidak és “gyorsutak” is.

“Mivel a nemzeti kormány hivatása véget vetni az elmúlt évszázadok szétszakítottságának, elhatározták, hogy központi helyet csinálnak abból, ami a hidegháborúban még periféria volt, felteszik Magyarországot a térképre, Európa közepére”

– emelte ki, majd arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben a kormány 4200 milliárd forintot fordított közúti fejlesztésekre, 870 kilométernyi autópálya és autóút épült, bővült 2010 óta. Ma már 21megyei jogú város érhető el négysávos úton, és számuk jövőre 22-re nő.

Magyarországon az M85-ös autóúttal együtt már 10gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, miközben 2010-ben csak három ilyen volt – mutatott rá Orbán Viktor.

Kifejtette: az M85-ös végső szakaszával közvetlen kapcsolat jött létre az osztrák határ és a teljes magyar autópályarendszer között. Azzal, hogy a románok is a schengeni térségbe kerültek, “eltöröltük a román-magyar határt”, így a mai útátadást pedig úgy is lehet tekinteni, hogy összekötötték a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal – mondta a miniszterelnök.

Arról is beszélt, minderre önerőből volt képes az ország, az elkészült útszakasz tervezője és kivitelezője is magyar. Már csak az hiányzik, hogy “a sógorok” oldalán is elérjen a határig az autóút – fűzte hozzá.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy jövőre elkészül az M44-es gyorsforgalmi út autópálya-csatlakozása Kecskemétnél, illetve előkészítés alatt áll az M49-es első üteme, és az M4-es új szakasza is. Ma tíz négysávos gyorsforgalmi út éri el az országhatárt, tíz éven belül ezek száma 19-re emelkedik majd – hívta fel a figyelmet, majd jelezte, jövőre több mint 300 beruházást indítanak mintegy 8100 milliárd forint értékben, amelyek eredményeképp Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi és elosztóközponttá válik Európában.

Orbán Viktor terve az, hogy 2025-ben “félretoljuk a háború felhőit az égről”, azért dolgoznak, hogy 2025 a magyar gazdaság számára egy fantasztikus év legyen.

Megkezdi a termelését a BMW és a CATL debreceni, a BYD szegedi gyára is, elindul a Demján Sándor Program, amelyben 1400 milliárd forintot adnak a magyar kis- és középvállalkozásoknak, továbbá 2600 milliárd forintot szán a kormány a családok támogatására – sorolta.