Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 66. évfordulóján tartott megemlékezésen és a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján Zalaegerszegen 2022. október 23-án, fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Orbán Viktor: ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte

Orbán Viktor: ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte

Méltók akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, és az 56-os hősök halált megvető bátorságához, ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte. Erről beszélt a miniszterelnök vasárnap Zalaegerszegen, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján.

Orbán Viktor az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében kiemelte: “a bennünket, vidékieket lesajnáló baloldal szerint nem helyénvaló” Zalaegerszegen ünnepelni, “ahogy ők mondják, csak Zalaegerszegen”. Nem értik, hogy Budapest nem azonos az országgal – fogalmazott. Úgy értékelt, méltó helyszín Zalaegerszeg, mert a zalaiak sokat szenvedtek a kommunisták uralma alatt, de kitartottak, ameddig lehetett.

“A zalaegerszegiek az elsők között voltak, akik 1956 októberében egy percet sem késlekedtek az utcára vonulni, és az utolsók között tették le a fegyvert decemberben”

– idézte fel.

Emlékeztetett, aztán, amikor elérkezett az idő, “az első adandó alkalommal revansot vettek”, hiszen a zalaiak azon kevesek közé tartoznak, akik még a rendszerváltoztatás előtt, 1989 szeptemberében ellenzéki képviselőt juttattak a kommunista parlamentbe. A sorsnak van humorérzéke, az ellenzék akkori győztes jelöltjét ugyanis Marx Gyulának hívták, és ezzel “egy Marx győzte le a marxistákat” – fűzte hozzá. Orbán Viktor a magyar egyházi világ nagy alakjait méltatva kijelentette, ők nem csak a hit dolgaiban jelentenek igazodási pontot. A nagy magyar katolikus egyházfők nemcsak az evangélium hirdetésében jártak az élen, de útmutatással, tetteikkel életükben és halálukban is “Mária országát, Magyarországot” szolgálták – mondta, majd hangsúlyozta, a legnagyobb magyar egyházfők mindig prófétaként vezették a magyar népet, és “ellátták a szellemi országvezetés feladatát a politikai vezetők mellett, vagy ha kellett – és gyakran kellett – a politikai vezetők helyett is”. Mindszenty József ilyen főpap volt – tette hozzá Orbán Viktor. Kifejtette: Mindszenty “Isten szolgálata közben mindig teljesítette hazája iránti kötelességét is”.

“Nem akármilyen vezetőnk volt ő, a tűzoszlop feltartóztathatatlanságával haladt az élen”

– fogalmazott, majd közölte, a bíboros 56-ban is “mutatta nekünk az utat, és mi, magyarok ezt a szolgálatát sosem fogjuk elfelejteni”. Viharos ellenszélben is kitartott a magyarok igazsága mellett – emlékeztetett. A miniszterelnök azt mondta, a magyarok tudták, hogy a forradalom közepette is szükségük van lelki támaszra, “ezért szabadították ki Mindszentyt a kommunisták börtönéből”. Méltók akarunk lenni Mindszenty bíboros közösségépítő örökségéhez, és az 56-os hősök halált megvető bátorságához, ki akarjuk használni azt a lehetőséget, hogy ma nem meghalnunk kell a hazáért, hanem élhetünk érte – jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette, ezért avatják fel a Mindszenty bíboros emléke előtt tisztelgő, reményeik szerint zarándokhelyként is szolgáló Mindszentyneumot.

“Abban bízunk, hogy követve a hercegprímás által alapított intézmények hagyományait, ez a hely is megtelik élettel, és minden magyar a maga hasznára fordíthatja Mindszenty József életének tanulságait, tanítását és intelmeit”

– fogalmazott, majd hozzátette, Mindszenty József volt az, aki először “nevezte nevén a gyermeket”, nem felkelésről, hanem szabadságharcról beszélt. Meggyőződéssel vallotta – idézte fel a miniszterelnök -, hogy mi nem vagyunk ellenségei senkinek sem, minden néppel és országgal barátságban akarunk élni. Orbán Viktor azt mondta, a “mi igazi tragédiánk”, hogy a kommunisták az őket támogató szovjet kalasnyikovok segítségével visszatértek, és béke helyett ott folytatták, ahol október 23-án abbahagyták: osztályharc, proletárdiktatúra, pártállam, politikai börtönök, kivégzések.

“Dicsőség az áldozatoknak, tisztelet az ellenállóknak!”

– hangoztatta.

Jelezte, a magyar állam tartozik Mindszenty József emlékének, mint ahogy tartozásuk van a gyakran mellőzött zalai emberek felé is, akiket előbb a trianoni diktátum, a második világháború után pedig a vasfüggöny szorított az ország peremére. Emlékeztetett, az elmúlt években a nemzeti kormány sokat tett azért, hogy Zalaegerszeg és Zala vármegye visszatérjen a történelem főutcájára, és ismét fejlődésnek induljon. Orbán Viktor úgy folytatta, a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak. Hozzátette, vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és ez a reményük nem volt alaptalan, mert 1956-ban valódi esélye volt Magyarországnak kivívnia a függetlenségét.

A kormányfő szerint 1956-ban minden észszerű feltétel adva volt ahhoz, hogy Magyarországon erőszakmentes legyen az átmenet.

Felidézte, hogy Ausztria 1955-ben nyerte el és biztosította be semlegességét; Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között és jó okkal lehetett feltételezni, hogy az új szovjet vezetés nyitni akar Kelet és Nyugat kapcsolatában. Orbán Viktor úgy fogalmazott, joggal gondolhattuk, hogy a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni, ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben. Hozzátette, az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, és a magyarok, ha a Nyugat nem árulja el őket 1945 után másodszor is, sikerrel jártak volna. Orbán Viktor azt mondta, a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat, és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a magyarok nyakába.

“Ügyünk reménytelenné vált, és egy ország várta dermedten a sorsát”

– fogalmazott.

Elmondta, a kormány tagjai közül egyedül Bibó István maradt az Országházban, a magyaroknak és a világnak szóló kiáltványában pedig azt írta:

“felelőtlenség volna a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását”.

fotó: Benko Vivien Cher/Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI

Orbán Viktor úgy összegzett, a magyar vért meg kell becsülni, mert “rajtunk kívül nem becsüli meg senki”, nem becsülték meg a kommunisták sem, akik a forradalom alatt tankokkal vérfürdőt, a forradalom után pedig véres megtorlást rendeztek. A magyarok vérét nem becsülte az akkori szabad világ sem, amely először bátorította a magyarokat, majd nem segített rajtuk – tette hozzá. Mint mondta,

“akkor minket is kitettek a Time magazin címlapjára, majd negyven évig otthagytak a szovjet prés alatt, azt gondolva, legalább eggyel több gondja lesz a szovjeteknek”.

A miniszterelnök kijelentette, a lecke világos, a magyarok igazságát csak a magyarok mutathatják meg a világnak, és csak a magyarok védhetik meg saját igazságukat a fenyegető veszélyekkel szemben.

“Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem marad szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg”

– fogalmazott, rámutatva, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni.

Orbán Viktor kiemelte: “ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban”. Azt mondta, a lelkierő a legnagyobb pajzs, megkeményedése a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk. Hangsúlyozta, a magyarok kemények és elszántak maradtak, és végül 1990-ben győztek, visszaszerezték a szabad és független Magyarországot. Ebből az egész világ megértheti, akárki akar a “nyakunkra ülni”, bukásra van ítélve – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: “itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk amikor az utolsó is összeomlik” A kormányfő jelezte: egyszerre kell megküzdeni a migrációs invázióval délen, a háborúval keleten és a gazdasági válsággal nyugaton.

“Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a baloldal van kormányon”

– jegyezte meg.

“Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt”

– folytatta Orbán Viktor.

Úgy fogalmazott, 1956-ban megtanultuk, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet. Ezért ne törődjünk azokkal, akik “hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra”, ott fogják végezni, ahol az elődeik – mondta. A miniszterelnök hangsúlyozta, mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra – emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.

Vigh László, Zalaegerszeg és térségének fideszes országgyűlési képviselője az ünnepségen úgy fogalmazott, Mindszenty hajlíthatatlanságára ma is nagy szükség van. Nem ismert alkut “sem a fasisztákkal, sem a kommunistákkal, sem a hitével kapcsolatban”, megmutatta az igazi utat, mert ez az ország csak akkor fejlődött, gyarapodott, amikor a keresztény úton járt. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) egyebek közt arról beszélt, hogy Mindszenty József – aki 1917-től 1944-ig tevékenykedett Zalaegerszegen – az egyetlen olyan, a városhoz kötődő történelmi személyiség, akit nemcsak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világban is leginkább ismernek. A Modern városok program részeként felépült Mindszentyneum célja az, hogy új vidéki közgyűjteményként hitelesen mutassa be Zalaegerszeg legismertebb történelmi személyiségének életét, helyi, városépítő tevékenységét, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését.

 

Kapcsolódó cikkek