A tárcavezető a Kormányinfón közölte: “azt várjuk továbbá, hogy minden kormányzati tisztviselő járjon el így”, tehát ez vonatkozik az államtitkárokra, helyettes államtitkárokra, közigazgatási államtitkárokra, miniszteri biztosokra, kormánybiztosokra. Közölte, szeretnének mielőbbi megállapodásra jutni Brüsszellel. A miniszter azt mondta, a magyar kormány eddig is kész volt arra, hogy észszerű kompromisszumokat kössön az EU-val, vagyis azokat a kéréseket is támogatta, amelyeknek ugyan jogalapjuk nem volt – és az Európai Bizottság kéréseinek “jelentős része olyan, aminek közösségi jogi jogalapja egyáltalán nincsen” -, de Magyarország érdekeit nem sértették.

“Az Európai Bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapján állva lenne szabad követeléseket megfogalmazni, de ezen réges-rég túl vagyunk”

– fogalmazott a miniszter.

Gulyás Gergely szerint azt látni az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján, hogy az orosz-ukrán háborúban emberek tízezrei halnak meg mindkét oldalon, és felfoghatatlan az a pusztítás, amit az elmúlt lassan 12 hónapban Ukrajna elszenvedett.

“Életeket csak úgy lehet menteni, hogyha azonnali tűzszünet van, béketárgyalások lesznek, és béke lesz”

– mutatott rá.

Kijelentette, a legnagyobb veszély az ukrajnai konfliktus kiszélesedése: mindenkinek az az érdeke, hogy kerüljék el, hogy világháborúvá szélesedjen az “orosz agresszióból következő háborús helyzet”; ezért Magyarország továbbra is békepárti, és a jövőben is az marad. Megjegyezte, a tűzszünetet és a béketárgyalásokat fogják szorgalmazni minden fórumon, és Brüsszelben, a NATO-ban, az ENSZ-ben és mindenütt segítséget nyújtanak Ukrajnának. Gulyás Gergely a magyar álláspontot ismertetve kifejtette, mindig is elítélték az orosz agressziót és anyagilag támogatták Ukrajnát, humanitárius segítséget nyújtottak, menekülteket fogadtak be mindenféle felső korlát nélkül. Kiemelte, a magyar álláspont annyiban egyedi, hogy fegyvereket nem küld, mert ezt csak Kárpátalján keresztül lehetne megtenni, Kárpátalja pedig eddig a háborúban nem volt érintett, “és mindannyiunk érdeke már csak az ott élő magyarság miatt is, hogy ez így maradjon”.

Arról is beszélt, hogy a szankciókat, különösen az energetikai intézkedéseket sem támogatták, mert azzal “nem Oroszországot büntettük, hanem elsősorban saját magunkat”.

Közölte, mindaz az elképesztő gazdasági kár, infláció, amelyet az elmúlt évben láthattunk, döntően az energiaárak növekedésének a következménye, ezért kiemelt fontosságú, hogy józan és racionális politikát vigyenek, függetlenül attól, hogy Európában ezekben a kérdésekben komoly viták vannak. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy huszonhét túlélőt és több tucat holttestet találtak a romok között a magyar mentőalakulatok a dél-törökországi Hatay tartományban, ahol hétfőn nagy erejű földrengés volt.

Elmondta, a külképviseletnek magyar állampolgárságú érintettről nincs tudomása, a térségben tartózkodó 16 magyar állampolgárral pedig felvették a kapcsolatot, mindannyian jól vannak.

A miniszter beszámolt arról is, hogy szerda este 156 főre és 26 kutyára emelkedett a törökországi mentési munkálatokban részt vevő magyar kontingens létszáma. Gulyás Gergely hangsúlyozta, Magyarország minden lehetséges módon megpróbál segíteni az életek mentésében Törökországnak. Együttérzését fejezte ki a földrengés áldozatai miatt. Elmondta, a Belügyminisztérium jelentése szerint a török hatóságok és civil szervezetek hétfő hajnal óta több mint 110 000 fős kutató-mentő személyzettel, katonákkal, rendőrökkel, egészségügyi személyzettel, önkéntesekkel végzik a mentési munkálatokat.

“Közel 50 ország 5700 tagból álló mentőalakulatai dolgoznak a földrengés sújtotta területen”

– tette hozzá, majd arról beszét, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Hunor kutató-mentő csapata, az Életjel szolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat, HUBA Rescue24 Tűzoltó és Kutató-Mentő Nemzetközi Csoport, a Magyar Református Szeretetszolgálat, valamint a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat mentőalakulatai mentették ki a huszonhét túlélőt.

Megjegyezte, szerdán érkezett a helyszínre a Budapesti Önkéntes Mentőszervezet 31 fős és hat kutyából álló alakulata.

Kitért arra is, hogy az OKF mentőcsapatához csütörtök hajnalban csatlakozott a Terrorelhárítási Központ 18 fős egysége is. A miniszter a kormány háromnapos, Sopronbánfalván tartott kihelyezett üléséről azt mondta, a tanácskozás lehetőséget adott arra, hogy ne csupán egyes konkrét ügyekben hozzon döntéseket a kabinet, hanem áttekinthetett stratégiailag is fontos kérdéseket.

“Az egész Európát sújtó gazdasági válság ellenére Magyarország teljesíti azt, amit ígért a nyugdíjasoknak és a munkavállalóknak”

– közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A tárcavezető elmondta, az elmúlt évi magas infláció, illetve a háborúra adott szankciós válaszok ellenére a kormány teljesíti az ígéretét: a munkavállalóknál jó néhány százalékkal magasabb volt az átlagos béremelkedés, mint amennyi az infláció volt, a nyugdíjasok esetében pedig bíznak abban, hogy a január elsejével megtörtént 15 százalékos nyugdíjemelés – jó forgatókönyv esetén – infláció feletti is lehet az év egészét nézve.

Hangsúlyozta, folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjat is.

Felhívta a figyelmet arra: míg a 2008-2009-es gazdasági válság idején a Gyurcsány-Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjat, ezt a mostani kabinet visszaadta, a 13. havi nyugdíjat fenntartja és az inflációval emelte is. A miniszter a Kormányinfón az idei év legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy az inflációt leszorítsák, a munkahelyeket megvédjék és ne engedjék recesszióba süllyedni a gazdaságot. Jelezte, az infláció az első hónapokban rendkívül magas lesz, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy letörje, és egy számjegyűre csökkentse az év végére. A legfontosabb, hogy emellett tartani tudják a gazdasági növekedést, lehetőleg az uniós átlagot meghaladó szinten. Emlékeztetett: a 2022-es évben a már említett körülmények közepette is 4,7 százalékkal növekedett a magyar gazdaság.

“A recesszió elkerülhető, reális, hogy a magyar gazdaság idén 1,5 százalékos bővülést érjen el”

– jelentette ki.

“A kormány és az elemző intézetek többsége is egyetért abban, hogy ez egy reális célkitűzés, tehát a recesszió elkerülhető”

– hangsúlyozta, majd hozzátette, egyre többen támasztják alá a kormánynak azt az előrejelzését, hogy nem “kincstári optimizmus” a 1,5 százalékos gazdasági növekedés, hanem egy reális, még talán optimistának sem tekinthető becslés. A hosszú távú növekedéshez elengedhetetlen az ipari és mezőgazdasági fejlesztések folytatása, ehhez pedig nagyon fontos, hogy legyen elegendő energia – emelte ki Gulyás Gergely. Beszámolt arról is, hogy a háromnapos kormányülésen külön foglalkoztak az ország 2030-ig tartó energiastratégiájával Lantos Csaba energiaügyi miniszter előterjesztésében. Ebben továbbra is jelentős szerepet fog játszani az atomenergia, a megújuló energiák, ezen belül is a napenergia, és hálózatfejlesztésre is szükség van – ismertette.

“Ha a kormány meg tud állapodni az Európai Unióval, és fel tudja venni nem csupán a helyreállítási alap minden országnak járó, vissza nem térítendő részét, hanem a hitelrészét is, akkor azt döntően az energetika területén szeretnék elkölteni”

– közölte.

A forrásokat a villamosenergia- és a földgázhálózat fejlesztésére, illetve a villamosenergia-hálózat digitalizálására fordítanák. Ez digitális fejlesztéseket jelentene a Mavirnál és az MVM-nél, illetve 2030-ig egymillió okosmérő telepítését is – ismertette. A miniszter tájékoztatása szerint a gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai szintén kiemelt fontossággal bírnak, ahogyan az Adria-vezeték kapacitásának bővítése is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: ha ma Oroszországból nem érkezne kőolaj, akkor kizárólag tengeri szállítással ezen a kőolajvezetéken lehetne megoldani Magyarország kőolajellátását, azonban a vezeték kapacitása csak 70-80 százaléka a szükségesnek. Ezért ez kiemelt fontosságú projekt, amit Horvátországgal együttműködve szeretne Magyarország megvalósítani – jelezte. Szintén fontosnak nevezte a vízközművek ellátásbiztonsági célú energiahatékonysági beruházásait.

“A kormány az iparfejlesztést illetően is megfogalmazta a legfontosabb teendőket”

– ismertette a miniszter.

Ide sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonyságú célú fejlesztését, valamint a zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítését és fejlesztését, illetve a zöld technológiák alkalmazását, ami elsősorban a meglévő ipari folyamatokban az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését jelenti. Szintén fontos kormányzati célkitűzés a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására, valamint a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztése, a hidrogénelőállítás, az energetikai kutatás, az innováció és mintaprojektek támogatása – ismertette. Beszámolt arról is, hogy a kormány szeretné fokozni az energiaszuverenitást, amihez szükséges a belföldi szénhidrogén kitermelést növelése. Ez a Mollal és az MVM-mel való együttműködésben valósulhat meg – tette hozzá.

“A középületek energiahatékonysági fejlesztését fel kell gyorsítani”

– közölte a miniszter, hozzátéve, szeretnék, hogy ne legyen még egy olyan tél, amikor az energiával való spórolás miatt a köztisztviselők számára is jelentős áldozatot kívánó szabályokat kell elfogadni. Jelezte: a lakosság energiahatékonysági beruházásait is támogatni szükséges. Kitért arra is, hogy az energiastratégia része az alternatív meghajtású mobilitás fejlesztése, ami a vasúti gördülő állomány villamosítását, elektromos buszok beszerzését, az elektromobilitás támogatását jelenti. Ebben a legnagyobb előrelépés – ami az évtized végére reális – a hidrogén-meghajtású buszok és nehézgépjárművek támogatása – jelezte.

A miniszter a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról folytatott uniós tárgyalásokról azt mondta, egyszerűbb lenne úgy tárgyalni, ha Brüsszel elmondaná, pontosan mit akar, de az egyeztetések nem így zajlanak.

Annak ugyanakkor nincs akadálya, hogy tovább változtassanak a kuratóriumok összeférhetetlenségi szabályain. Leszögezte, az egyetemi közalapítványokban nem maradnak politikusok, és ha kell, a kormány azon is kész módosítani, hogy a kuratóriumi tagok megbízatása ne élethosszig, hanem meghatározott ideig tartson.