Farkas Sándor (Fidesz) a Magyarok Országos Gyűlésén tartott előadásán azt mondta, a jelenlegi, válságok sokaságát megélő világban az ország élelmezésbiztonságát garantáló versenyképes mezőgazdaság és az ágazatot vállán vivő gazdatársadalom óriási értéket képvisel.

“A kormány hosszú távú célja, hogy a magyar agrárium 20 millió ember számára legyen képes előállítani kiváló minőségű élelmiszert”

– tette hozzá.

2010 óta jelentősen fejlődött a magyar mezőgazdaság. Az agrárium kibocsátása 25,5 százalékkal emelkedett, az élelmiszeriparé 42 százalékkal növekedett. Az ágazat jövedelmezősége és hatékonysága – amely 2010-ben még az uniós átlag 50 százalékán állt – is jelentősen javult. A mezőgazdaság szerepe meghatározó a magyar külkereskedelemben, 2010 óta 82,2 százalékkal bővült az agrárexport. A megújuló vidék, megújuló agrárium program keretében – a 80 százalékos nemzeti kiegészítéssel együttesen – a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban 4265 milliárd forintot használhat fel Magyarország a közös agrárpolitika 2-es pillérére. A magyar agrárstratégiai terv szerint a források 50 százalékát kifejezetten technológiai modernizációra szeretnék fordítani – mondta az államtitkár.

A kormány a terveket benyújtotta Brüsszelben, számos kérdésben megegyezés született, de aláírt megállapodás még nincs.

“A kormány földpolitikájának célja, hogy életképes méretű kis- és közepes gazdaságok jöjjenek létre. A Földet a gazdáknak program keretében 250 000 hektár állami föld került haszonbérlet útján új termelőkhöz, köztük 1200 fiatal gazdához”

– tudatta az államtitkár.

Szintén a Földet a gazdáknak program részeként 2015 októbere 2016 augusztusa között 290 000 hektár állami tulajdonú földet hirdettek meg, ennek 70 százaléka került új tulajdonosokhoz, helyben lakó földművesekhe. A kormány ellenáll az Európai Bizottság magyar földvédelmi rendszert támadó kísérleteinek, amely célja, hogy megnyissa az utat a külföldiek tulajdonszerzése előtt. Az idei, történelmi léptékű aszály kialakulása közös felelősség – szögezte le az államtitkár, majd hozzátette, bár 187 000-188 000 hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, csupán 115 000 hektáron öntöznek. Az államtitkár hangsúlyozta, szemléletváltozásra van szükség, a támogatási programok mellett ezért kiemelkedő az oktatás szerepe.

A jól működő termelői szervezetek nélkül rendkívül nehéz és drága a mezőgazdaságot működtetni – fejtette ki Farkas Sándor.

“Meg kell szervezni önmagunkat!”

– utalt arra, csak az alulról jövő együttműködés lehet hosszú távon fenntartható és hatékony.

A Magyar falu program az utóbbi száz év legsikeresebb vidékfejlesztési kezdeményezése, amely megteremti a szükséges infrastrukturális fejlesztések lehetőségét. Óvodák, bölcsődék, falu házak épülnek, fejlesztik a közutakat, járdákat, közösségi tereket. Az évente a kistelepülések fejlesztésére fordítható 250-300 milliárd forint kézzelfogható eredménnyel jár – közölte a térség országgyűlési képviselői posztját 1998 óta betöltő politikus.