Az elmúlt év nyarán Lakiteleken megalakult Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat alapító szervezeteinek előadásait követően Csák János elmondta:
“a magyarok feladata az, hogy megvalósítsák kultúrájuk innovációját, amihez egy innovációs kultúra létrehozásán át vezet az út”.
A miniszter szerint a kihívást az jelenti, hogy az őseink által létrehozott kulturális örökséget és fizikai javakat, illetve az elmúlt években a népfőiskolák által felhalmozott tudást, hogyan lehet a legjobban hasznosítani – fogalmazott, majd kiemelte, a hálózat feladata, hogy a rábízott eszközökből a lehető legtöbbet hozza ki.
“Minden perc és minden forint, amivel nem ezt tesszük, eltűnik a múltban, és nem lehet újra visszahozni”
– fogalmazott Csák János.
A miniszter szerint úgy kell a magyar kultúrába az innovációt behozni, hogy az a legkülönfélébb technikai vívmányokat használó fiatalokat is “bevonzza”. Az eddig kialakult jó gyakorlatok elterjesztésében pedig nagy szerepe van a Nemzeti Művelődési Intézetnek. A jelenlévőktől a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat bővítését kérte és azt, hogy a népfőiskolák használják ki a rendelkezésre álló eszközöket, anyagi és emberi erőforrás-lehetőségeket, mert
“helyettünk senki nem viszi át a magyar kultúrát a másik partra”
– tette hozzá.
Pataki András, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében elmondta: “a népfőiskolai mozgalom azt az alapvető funkciót tölti be, amely az ember fogyasztói társadalmi vonatkozásait tudja teljes mértékben és radikálisan megváltoztatni”. Másrészt Kárpát-medencei kisugárzásával a szellemi értékek vonatkozásában is bázis tud lenni – fogalmazott.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitójában elmondta, a szakmai napra olyan települések és szervezetek képviselőit hívták meg, ahol nyitottak egy népfőiskola létrehozására.
“A várományosoknak a találkozó révén lehetőségük nyílik megismerni a népfőiskolai hálózat szerkezetét, működését. A szakmai nap célja továbbá egy gyors helyzetkép felvázolása a kormányzatnak”
– fogalmazott Lezsák Sándor.
Kárpáti Árpád, a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megbízott vezetője elmondta: a népfőiskolák hálózati működése közös szellemi alapon, közös módszertant és erős kommunikációt, közös fellépést tesz lehetővé. Olyan értékalapú erőforrásgazdálkodás, amelyben a népfőiskolák egymást kiegészítve és erősítve megsokszorozzák a hálózat tagjainak lehetőségeit és eredményességét.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, a népfőiskolai hálózat alapító tagja arról beszélt, hogy a kultúrstratégiai intézményként működő szervezet tevékenységének központjában a közösségi művelődés fejlesztése áll annak intézményi, szakemberellátottsági, tevékenységi és forrásteremtési oldalával.
Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár (RETÖRKI) ügyvezető igazgatója, a népfőiskolai hálózat alapító tagja előadásában kiemelte: különösen fontos, hogy a legfrissebb kutatási eredmények minél előbb megjelenjenek az oktatásban, illetve eljussanak a társadalom szélesebb rétegeihez. A RETÖRKI tudományos közösségének véleménye szerint így érhető el, hogy a közösségi emlékezetben elfogadottá váljon az a tézis, amely szerint a rendszerváltás – minden hibája és árnyoldala ellenére – átvezette Magyarországot a kommunista diktatúrából a parlamentáris demokráciába – fogalmazott.