Annak a Magyarországnak a jövőképe, ahol egyenlőek az emberek, ahol az egyéni szabadságjogok megkérdőjelezhetetlenek, ahol a jogállam őrködik az igazságosság fölött – fejtette ki közleményében Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté. Felidézték, akkor ez még nem valósulhatott meg, mert 1849. június közepén mintegy 200 000-es orosz hadsereg tört rá Magyarországra.
Az erőfölény miatt fizikai értelemben Magyarország elvesztette a háborút, de végérvényesen és visszavonhatatlanul megszületett a magyar nemzeti identitás – hangsúlyozták, hozzátéve:
“szabadságharcunkat ugyan eltiporta az orosz horda, de legyőzni mégsem tudtak minket.”
Úgy fogalmaztak:
“hőseink üzenete kortalan és a mai napig ott van szívünkben. Az ő álmaik, a mi álmaink. Ők olyan Magyarországról álmodtak, amely szuverén és önmaga rendelkezik saját sorsáról. Ők ilyen hazát akartak teremteni gyerekeiknek és ükunokáiknak, ahogy mi pedig ugyanilyen szabad és független országot akarunk hagyni leszármazottainkra.”
1848-hoz hasonlóan történelmi időket élünk:
“április 3-án arról döntünk, hogy a szabad világhoz akarunk-e tartozni, ahogy azt a 48-as hőseink is akarták, vagy továbbra is hozzádörgölődzünk az orosz véreskezű agresszív diktátorhoz”
– írta Schmuck Erzsébet és Kanász-Nagy Máté.