A 2010 előtti időszakhoz képest sokszorosára nőtt a sport állami finanszírozása. Ez indokolt volt, mert a rendszerváltás után teljesen magára maradt ez a terület – írták, megjegyezve,

hogy a sportolók kimagasló olimpiai teljesítménye egy ideig elfedte a valóságot, amellyel végül a pekingi játékok eredménye szembesítette az országot.

Szabados Gábor sportközgazdász azt mondta a lapnak, hogy az összes éremszám, az összes pontszám mutatja meg érdemben egy szereplés sikerességét. Szintén kifejező, hogy hány sportágban érnek el eredményeket egy olimpián a versenyzők. Ha ez számos, akkor az azt mutatja, hogy a helyzet kedvező. A tokiói szereplésen látszik, hogy széles és sokszínű a magyar sportélet – áll a cikkben.

“Az eredményeket azért tudja befolyásolni az állami támogatás mértéke, mert nem mindegy, hogy milyen infrastrukturális körülmények között készülnek a sportolók. Így az sem mindegy, hogy az edzőknek kell-e másodállást vállalniuk, a legjobb mestereket itthon tudják-e tartani, milyen lehetőségek vannak az edzőtáborozásra, hogyan juthatnak el a versenyekre a sportolók, kell-e szponzorok után futkosni”

– magyarázta a szakértő.

Szabados Gábor hangsúlyozta, hogy a sikeres olimpiai szereplés kiválóan népszerűsíti az egészséges életmódot, több fiatalt terel a sportolás felé. Ennek gazdasági haszna is van, mert a mozgás hozzájárul az egészség megőrzéséhez. Ezzel csökken a teher az ellátórendszeren.

Az olimpiai sikerek erősítik a nemzet összetartozását, és kiváló alkalmak az országimázs építésére.

“Ez igaz az olyan nemzetközi sporteseményekre is, amelyeknek már Magyarország is helyet tud adni”

– fogalmazott.

“Gondoljunk csak a labdarúgó Európa-bajnokság budapesti mérkőzéseire! Ennek szintén van gazdasági haszna, mert azonkívül, hogy forgalmat generálnak a turizmusnak és a vendéglátásnak, befolyásolják a befektetők döntését is, amikor kiválasztanak egy országot a beruházásaikhoz”

– tette hozzá a sportközgazdász.