A KDNP szerint március 15-e tisztelgés

A KDNP szerint március 15-e tisztelgés

Március 15-e a magyarok számára a szabadságot, a közös nemzeti céljainkért hozott áldozat előtti tisztelgést jelenti. Ezt írta a KDNP frakcióvezetőjének szerdai közleményében.

Simicskó István kiemelte, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc hősei “a bátorságukat, a szabadság iránti olthatatlan vágyukat, a hazaszeretetüket és az önzetlen odaadásukat állították elénk sohasem fakuló példaként”.

“Ezek azok az erények, amelyek az elmúlt több, mint ezer esztendőben sok nagyszerű elődünk küzdelme, példamutatása, teljesítménye és – ha a történelem úgy kívánta – áldozata által képesek voltak biztosítani fennmaradásunkat, helyünket a keresztény Európában, és megbecsülésünket a világ más nemzetei oldalán”

– tette hozzá.

Simicskó István rámutatott, 1848 küzdelmében “az egyik oldalon az idegen érdekek, a másikon a magyar nép állt, amely nem akart mást, csak azt, hogy saját sorsáról maga dönthessen”.
Az hogy ma is létezik Magyarország, “ahol anyanyelvünkön beszélhetünk és szuverenitásunkat kiharcolva, Európa részeként élhetünk, példaadó elődeinknek az ajándéka számunkra” – fogalmazott.

“Kötelességünk, hogy a XXI. században is tovább vigyük a reformkor alkotóinak, a márciusi ifjaknak, a forradalom és a szabadságharc során hazájukért tenni kész magyarok szellemét, minden erőnkkel ellenálljunk azoknak, akik önrendelkezésünket akarják csorbítani, ne feledjük azokat a célokat és eszméket, amelyekért a szabadságharcosok vérüket adták”

– írta.

A frakcióvezető felhívta a figyelmet arra: “ne feledjük, léteznek olyan idegen érdekek, akik pénzt és fáradságot nem kímélve azon dolgoznak, hogy egész országok életét irányíthassák, hogy hozzájuk hű embereket juttassanak kormányra”.

“Ők meg akarják mondani, hogy kikkel éljünk együtt. Rá akarnak szorítani bennünket, hogy lépjünk háborúba az ő érdekeik szerint. Március idusának szelleme azonban arra sarkall minket, hogy minderre nemet mondjunk! Mindenkori magyar érdek, hogy a saját sorsunkról mi magunk dönthessünk!”

– emelte ki.

Simicskó István rámutatott, az idei ünnepnek különös hangsúlyt ad, hogy Petőfi Sándor, a forradalom költője 200 éve született.

1848 szellemisége az utódok számára az ő versein keresztül érezhető és érthető meg igazán. Rövid életében nem csak a költészetben alkotott maradandót, hanem drámai küzdelmei és tragikus sorsa is halhatatlanná tette a következő nemzedékek számára. Fiatalos tűzzel, elhivatottsággal, tehetségével szolgálta a hazát – hangsúlyozta. Simicskó István idézte Petőfi Sándort, aki azt írta, “Szolgaságunk idejében/Minden ember csak beszélt,/Mi valánk a legelsők, kik/Tenni mertünk a honért!”

“Tisztelettel és hálával emlékezzünk tehát az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire azzal a ránk bízott örökséggel, hogy hazánk és nemzetünk mellett kiállunk. A saját harcainkat magunknak kell megvívnunk, de országunk, nemzetünk, nyelvünk, hitünk és szabadságunk létezése a bizonyíték, hogy megéri”

– összegezte a frakcióvezető, aki a Tizenkét pont bevezetésének egyik mondatával zárta közleményét:

“Legyen béke, szabadság és egyetértés!”.

Kapcsolódó cikkek