illusztráció, fotó: pixabay.com

Jelentős fejlesztések indultak a Honvédkórházban

Jelentős fejlesztések indultak a Honvédkórházban

Jelentős civil és katonai egészségügyi fejlesztések indultak a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban, amelynek a koronavírus-járványban is helyt kell állnia. A Honvédkórházban készen állnak arra, hogy egy nap alatt 60 oltóponton akár tízezernél is több embert oltsanak be, "csak legyen vakcina". Ezt hangsúlyozta az intézmény főigazgatója az MTI-nek adott interjújában.

Wikonkál Norbert – aki január 11-én vette át kinevezését Benkő Tibor honvédelmi minisztertől – megjegyezte, bár civilként került a kórház mint katonai alakulat élére, úgy véli, a Honvédkórházban korábban betöltött posztjain is bizonyította, a betegellátásban hiteles és fontos orvosmenedzseri tapasztalatokkal rendelkezik.

Kiemelte, amikor tavaly júliusban átvette a főigazgatói feladatokat, óriási munka volt a gazdálkodás rendbetétele, hogy a kórházat fenntartható költségvetési pályára állítsák.

Ennek érdekében szeptemberben átvilágítás indult, amely karácsony előtt ért véget. Az eredményeket még elemzik, de már látható néhány probléma. A sürgősségi ellátás önmagában nehezen finanszírozható rendszer a világon mindenütt – mondta a szakember, hozzáfűzve:

“márpedig a Honvédkórház a legmagasabb progresszivitási szinten működő intézmény”,

amely egyedülállóan, minden sürgősségi szakmában biztosítja a legmagasabb szintű ellátást. Ez ebben az időszakban fel is értékelődött, amikor több kórház a koronavírus-járvány, illetve egyéb erőforrásbeli akadályok miatt “feladta” egyes ellátásait, amelyek nagy részét a Honvédkórház vette át. Kijelentette, a magyarországi járóbeteg-ellátásban jelentős részt vállal az intézmény, országos szinten 2 százalékos ellátási aránnyal, ami magasnak számít, tekintve, hogy az országban van 120 kórház, számos szakrendelő és háziorvos.

Felhívta a figyelmet, sokan nem tudják, de a Honvédkórház alapfeladata a hon- és rendvédelmi, valamint vasútegészségügyi ellátás.

A kórháznak készen kell állni, hogy ha szükséges, katonai ellátó egységgé alakuljon át. Ennek kapcsán Wikonkál Norbert elmondta, Magyarország hozzájárulása a NATO-képességekhez az egészségügy területén kiemelkedő. Ezen is erősítenek az idén, mivel megkezdik az úgynevezett ROLE-2 képesség kialakítását. Ez olyan harctérre is kitelepíthető, bevethető egység, amely egy esetleges harctéri sérülésnél nemcsak a stabilizálást, hanem komolyabb beavatkozás, műtét végzését is lehetővé teszi. Így egy mobil tábori kórházat tudnak harctérre telepíteni.

Hozzátette, ezt a fejlesztést segíti, hogy a Baleseti Központot is a kórház irányítása alá sorolták. Ennek köszönhetően a súlyos sérültek ellátásában még kiemeltebb ellátóhellyé válik a kórház.

Kifejtette, a december 29-én megjelent kormányrendelet szerint a fővárosban a Baleseti Központ, az Uzsoki utcai és a Károlyi Sándor Kórház, Kistarcsán a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, valamint a váci Jávorszky Ödön Városi Kórház került a Honvédkórházhoz. Így személy szerint egy több mint 4600 ágyas kórházegyüttes egységes gazdálkodásáért, humánpolitikájáért, ellátásáért felel, beleértve a több mint 10 ezer dolgozó feletti munkáltatói jogokat. Jelezte, a Honvédkórház dolgozói honvédelmi alkalmazottak, akik az Országgyűlében elfogadott honvédségi létszámba tartoznak. Lehetnek átszervezések, de azt nem tervezik, hogy a többi kórház állományát ebbe a körbe tömegesen beemeljék.

Az egészségügyi ellátórendszer átalakítása nyomán felálló új struktúrának már július 1-jétől működnie kell, így már csak bő öt hónap maradt a felkészülésre, felmérésre, helyzetértékelésre és a döntések meghozatalára.

A Honvédkórház ezt követően is a Honvédelmi Minisztérium fenntartása alá tartozik, de szorosan együttműködik az Országos Kórház Főigazgatósággal, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, valamint annak szervezetei felé is beszámolással tartozik – tette hozzá a főigazgató, aki szerint az egészségügyi ellátórendszer átalakításának már év végén lesznek látható eredményei, de igazán 2022-ben tud majd kiteljesedni. Az öt évre kinevezett főigazgató azt is szeretné, ha már ez év végén megkezdődne a bontási munka, és meglenne az alapkőletétel a kórház Podmaniczky utcai telephelyének átköltöztetéséhez. Korszerű hotelszárnnyal, modern sürgősségi, diagnosztikai és műtőkapacitással a csaknem 1500 ágyas intézmény biztosítaná, hogy – a gyermekgyógyászat kivételével – minden szakma a legjobb eszközökkel egy helyen álljon rendelkezésre a nap 24 órájában.

A magyarországi első megbetegedésekkel március 4-én indult járvány is számos feladatot rótt a kórházra.

Az intézmény 731 üres ágyat, 118 – lélegeztetőgéppel ellátott – intenzív ágyat biztosít. November 9-én már nem tudták továbbküldeni a fertőzötteket, így ekkor indult az intézményben a Covid-ellátás. Leállították az elektív ellátást, a kórház vidéki telephelyeiről több dolgozóval erősítették a fővárosi intézményt. A legmagasabb betegszám november 23-án volt, akkor 207 fertőzöttet kezeltek, jelenleg kevesebb, mint 120 koronavírusos beteg van náluk. Mindeközben az oxigénhálózatot is bővítették, az intenzív ellátást több új géppel fejlesztették.

Wikonkál Norbert közölte, 3833 munkavállalójuk közül 460-an estek át a fertőzésen három hónapon belül.  Őket leszámítva, jól állnak az átoltottsággal.

Akkora az igény, hogy a múlt hétvégére tervezett oltásokat át kellett tenni, mert elfogyott az oltóanyag. Keddre várnak egy újabb Pfizer-szállítmányt. Annak a dolgozónak, aki nem kéri az oltást, erről nyilatkoznia kell – mondta a főigazgató, kiemelve: tájékoztatókkal, bátorító kampányokkal motiválják a dolgozókat, hogy kérjék az oltást. A főigazgató szerint ez nekik “erkölcsi kötelességük”.

“A kórházba az emberek azért jönnek, hogy gyógyuljanak. Nem azért, hogy az egészségügyi személyzettől vírusfertőzést kapjanak, pláne nem egy olyan vírusfertőzést, ami megelőzhető”

– jelentette ki Wikonkál Norbert.

Kapcsolódó cikkek