Erdő Péter a zsúfolásig telt székesegyházban arról beszélt: húsvét hajnalán nem a Feltámadottba vetett hit indította az asszonyokat, hogy Jézus sírjához menjenek, hanem a halott Krisztus iránti mérhetetlen szeretet. Erre a hűséges szeretetre válaszol elemi erővel a feltámadás nagyszerű eseménye, mert az asszonyok nem a halott Krisztust találják a sírban, hanem az angyalt, aki azért jött, hogy az örök életet hirdesse. Krisztus örök életét és a mi örök életünket – mondta a bíboros.

“Ne féljetek”

– mondja az angyal az asszonyoknak, hiszen nincs mitől félni.

A szeretet hozta őket Krisztus sírjához, a szeretet pedig erősebb, mint a halál. A szeretetben nincs félelem – tette hozzá.

“Ezért az üres sír ünnepe az öröm, a bátorság és a szeretet ünnepe”

– hangoztatta Erdő Péter.

A bíboros úgy fogalmazott:

“Krisztus iránti szeretetünk minket is arra kötelez, hogy minden látszólagos kudarc, a hívő közösség minden szenvedése, megpróbáltatása ellenére (.) tartsunk ki a Krisztus iránti szeretetben és egymás testvéri szeretetében”. Akkor is, ha úgy tűnik, hogy “fogyatkozóban vagyunk, hogy az emberek körében csökken a hit, hogy a keresztényeket kudarcok és üldöztetések érik szerte a világon.”

Az ünnepi liturgia keretében Erdő Péter felnőtteket keresztelt meg és részesített a bérmálás szentségében, a jelenlévő hívek pedig megújították keresztségi fogadalmaikat. A szertartás végén a hívek a bíboros vezetésével körmenetet tartottak a bazilika körül. Nagyszombaton, az esti vigília szertartásával kezdődik a legnagyobb keresztény ünnep, a húsvét. Az ünnep azt hirdeti, hogy Jézus feltámadt a halálból, és ezzel minden embert megváltott bűneitől, és mindenkit meghív az örök életre.