A magyar állam idén és jövőre is jelentős forrásokat fordít a rezsicsökkentés védelmére.
“Ugyan az átlagfogyasztás fölötti részre eső támogatás mértéke korlátozott, jól látható, hogy a magyarok túlnyomó többsége az intézkedések haszonélvezőjének tartja magát”
– tették hozzá.
A felmérés szerint arra a kérdésre, hogy a “tavalyi évhez képest az előző hónapban hogyan alakultak a rezsiköltségei” decemberben a magyar választóknak a 33 százaléka azt jelezte, hogy nem történt változás, két százalékuknál pedig egyenesen csökkent a kiadási tétel összege. További 39 százaléknak pedig csak “kis mértékben nőtt” a rezsiköltsége és mindössze a magyar választók ötöde – 22 százalék – számolt be jelentős növekedésről. A megkérdezettek 6 százaléka pedig nem tudott felelni a kérdésre.
“Ezek alapján elmondható, hogy decemberben a magyarok 78 százaléka nem, vagy csak kismértékben érezte a rezsiköltségeinek emelkedését az előző évhez képest. Mindez a kormány rezsicsökkentést védő intézkedéseinek sikerét mutatja”
– írták.
Az összefoglalóban megjegyezték: érdekes képet mutat a pártpreferencia szerinti bontás, hiszen a rezsicsökkentés ügye már egy évtizede politikai vitatéma is.
“Míg a Fidesz-szavazók 86 százaléka mondta azt, hogy nem, vagy csak kismértékben emelkedtek a tavalyihoz képest decemberre a rezsiköltségei, a baloldali szavazók 71 százaléka érezte ezt. A különbség tehát összefügg a pártszimpátiával, mégis jól látható, hogy még a baloldali választók túlnyomó többsége is saját bőrén érzi a rezsicsökkentés védelmét”
– írták, majd hozzátették:
“mindez magyarázhatja, hogy az ellenzéki pártok 2022-ben sem tudtak a rezsiköltségekre hivatkozva új választókat megnyerni vagy a saját választóikat mozgósítani és ez aligha fog változni jövőre.”
Nem véletlen, hogy a kormány a 2023-as büdzsét a “rezsivédelem költségvetésének” nevezi, mivel 2600 milliárd forintot különített el a rezsiköltségek támogatására – írták.
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása december 5. és 7. között ezer ember telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra; a mintavételi hiba 3,16 százalék – olvasható a közleményben.
