Kunhalmi Ágnes, az MSZP országgyűlési képviselője pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón kijelentette, a fideszes kormány úgy tervezi bevezetni a kötelező nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez, hogy annak megszerzéséhez semmilyen feltételt nem tud biztosítani a közoktatásban. Hozzátette, 2017-ben az alapvető jogok biztosa is felhívta a figyelmet arra,

hogy nincs elég nyelvtanár, nincs megfelelő infrastruktúra és hiányzik egy országos idegennyelv-oktatási stratégia is.

Az ellenzéki politikus azt mondta, az ellenzéki pártok elkezdik és őszre elkészítik – a szakmai, a hallgatói és a szakszervezetek bevonásával – ezt a stratégiát.

Arató Gergely, a Demokratikus Koalíciója (DK) országgyűlési képviselője szerint a Fidesz ki akarja rekeszteni a magyar diákok jelentős részét a felsőoktatásból.

“A nyelvvizsga megszerzése komoly áldozatot kíván a szülőktől és világos szociális korlátot jelent”

– mondta.

A DK-s politikus közölte, nem elég tiltakozni a kormány intézkedése ellen, hanem világos szakmai, politikai stratégiát is kell állítani azzal szemben. Szorgalmazta, lépjenek fel a pártok közösen annak érdekében, hogy az EU több támogatást nyújtson a nyelvoktatásra.

Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője közölte, évek óta azt mondják, mindenkinek állampolgári joga, hogy 18 éves korára nyelvvizsgát szerezzen.

“A stratégiában rögzíteni kell, hogy a idegennyelv-oktatás az állam kötelessége”

– mondta.

Cseh Katalin, a Momentum európai parlamenti (EP-) listavezetője úgy értékelt, ezzel a szabályozással a magyar kormány végképp elveszi a lehetőséget a magyar fiataloktól, hogy versenyképesek tudjanak maradni a jövő munkaerőpiacán.

Több forrást szorgalmazott az állami nyelvoktatásra és elmondta, szeretnék elérni, hogy megháromszorozzák az Erasmus-program költségvetését, illetve hogy kiterjesszék azt középiskolásokra és a szakképzésben résztvevőkre is.

Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő azt mondta, 2010 óta a felsőoktatásban tanulók száma több mint 100 ezerrel csökkent.

“Ma összesen annyian jelentkeznek a felsőoktatásba, ahány embert 2010-ben felvettek és ez nem magyarázható demográfiai okokkal”

– tette hozzá. Elmondta, ha ez az intézkedés megmarad, akkor tovább csökken a hallgatók száma, hiszen már most sincs a jelentkezők felének középfokú nyelvvizsgája.

Pitz Dániel, az LMP ifjúsági szervezetének elnöke szerint ha ezt az intézkedést bevezetik, akkor csak a kiváltságosak járhatnak majd a felsőoktatásba. Örömmel látják, hogy minden ellenzéki párt aggódik most már a felsőoktatás és a kirekesztés miatt, különösképpen, hogy vannak olyanok, akik 2008-ban be akarták vezetni a tandíjat – tette hozzá. Közölte, tiltakoznak az egyetemek magánosítása miatt is, mert nem látják annak garanciáit, hogy a magánosítás után továbbra is mindenki állami támogatással tanulhat tovább.