A Fiumei úti sírkertben található múzeum pénteki közleménye felidézte,
politikai háttéralkuk, egyeztetések eredményeképpen 1906 októberében kerültek Magyarországra II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak hamvai a törökországi Rodostóból és Izmitből, ahol száműzetésük utolsó éveit töltötték.
A kiállítás egy több évtizeden át húzódó eseménysor ívét rajzolja meg,
“amelynek záróakkordjai a Budapesten, Kassán és Késmárkon megrendezett gyászünnepségek voltak”
– írták.
“A tárlat a Magyar Nemzeti Levéltárban fellelhető iratokat helyezi a középpontba: látható lesz az összes jegyzőkönyv, a legfontosabb levélváltások, a többi között Tisza István és Wekerle Sándor miniszterelnökök levelezése Ferenc Józseffel, akinek magyar nyelven írt megjegyzéseit és eredeti aláírását is megtekinthetik az érdeklődők”
– hívta fel a figyelmet az intézmény.
A kiállítás a magyar Nemzeti Múzeum történeti fényképtárában és a Kiscelli Múzeum várostörténeti gyűjteményében őrzött fotókkal is kiegészül, amelyek “a nagy pompával megrendezett” budapesti, kassai és késmárki gyászünnepségeken készültek, 1906 októberében.
Radnainé Fogarasi Katalint, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatóját idézve a közleményben azt írták:
“a 2019-es Rákóczi-emlékév kapcsán rendezett kiállításunkkal a megújult múzeumi koncepciónkat visszük tovább. A Nemzeti Emlékezet Múzeumának célja ugyanis a nemzeti összetartozás érzésének növelése”.
A kiállítás október közepéig lesz látogatható.
