John Lukacs történész 90 éves

John Lukacs történész 90 éves

Január 31-én lesz kilencvenéves a Budapesten született Lukács János Albert, vagy ahogy világszerte ismerik, John Adalbert Lukacs magyar-amerikai történész, író. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

Polgári családból származik, édesapja orvos volt. Tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem történelem szakán kezdte meg, a második világháború idején zsidó származású édesanyja miatt munkaszolgálatra hívták be, ahonnan megszökött. Sikerült túlélnie a háborút, Budapest bombázását. Miután a szovjet jelenléttől nem várt semmi jót, 1946-ban emigrált, tanulmányait a Cambridge-i Egyetemen fejezte be.

Az Egyesült Államokban telepedett le, 1947-től 1994-es nyugdíjazásáig Philadelphiában, a Chestnut Hill College történészprofesszora volt. Évekig adott elő vendégprofesszorként a La Salle Főiskolán, a Columbia Egyetemen, a Pennsylvaniai Egyetemen, a Toulouse-i Egyetemen, a Johns Hopkins Egyetemen, a Fletcher Jogi és Diplomáciai Főiskolán, valamint a Princeton Egyetemen. 1991-től szülőhazájában, Magyarországon is tanított a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és az ELTE-n.

John Lukacs fő kutatási területe a második világháború története, kedvenc műfaja a közérthető, mégis magas nyelvi és szakmai színvonalon álló esszé.

Több száz tudományos cikket, húsznál is több könyvet publikált, ez utóbbiak jó része magyarul is napvilágot látott. Első jelentősebb munkáját 1953-ban adta ki Nagyhatalmak és Kelet-Európa címmel. 1961-es, A hidegháború története című művét a hidegháborús korszak máig egyik legjobb elemzésének tartják, ezt 1966-ban bővített változatban jelentette meg.

Európában különösen népszerű az Utolsó európai háború (1939-1941), valamint az 1945: Nulla év című alkotása. 1984-ben adta ki Az Egyesült Államok huszadik századi története című összefoglalását, 1988-ban pedig a magyar főváros múltjáról írt Budapest 1900 című könyvében. A párviadal című műve a Churchill és Hitler közötti, 1940. május-júliusi nyolcvannapos “párbajról” szól, és egyben a második világháború egyik legizgalmasabb szakaszának dokumentumokon alapuló krónikája.

1997-ben került a könyvesboltokba A történelmi Hitler című munkája, amely nem Hitler-életrajz, hanem a náci Harmadik Birodalom vezéréről megjelent biográfiák elemzése, de vizsgálja Hitler személyiségét és gondolkodását is. Számos történetfilozófiai és önéletrajzi jellegű esszét is publikált, kiemelkedik közülük a Lukacs által is legjelentősebbnek tartott A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete című munka (2004).

Lukacs több írásában érinti a Trianon-problematikát: egyetért azzal az állásponttal, hogy Magyarország történetének legnagyobb tragédiáját az ország területét egyharmadára, lakosságát felére csökkentő Trianon jelentette, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy nemcsak külső, hanem belső okok is közrejátszottak a Magyarországra kényszerített békemegállapodás megszületésében. Több írásában foglalkozott a történelmi traumák miatt sérülékeny, önbizalom-hiányos mai helyett egy “új magyar alkat” kialakulásának lehetőségével.

John Lukacsot 1977-ben megválasztották az Amerikai Katonai Történelmi Szövetség elnökének. Munkásságát az Egyesült Államokban 1991-ben Ingersoll-díjjal, 2001-ben George Washington-díjjal jutalmazták. Magyarországon 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, 2012-ben pedig Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. Több egyetem is díszdoktorává fogadta, 2009-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemtől kapott díszdoktori elismerést.

Lukacs – önmaga értékelése szerint – nem is konzervatív, hanem “reakciós”. Mint magyarul is megjelent önéletrajzi kötetében, az Egy eredendő bűnös vallomásaiban (2001) írja, a reakcióst az különbözteti meg a konzervatívtól, hogy a megőrzés pártján van ugyan, de nem nacionalista. 2006-ban ugyancsak Egy eredendő bűnös vallomásai címmel riportfilmet forgattak vele Budapesten, amelyben életéről, a történelmi tudatról, Európáról és Amerikáról, az európai civilizáció válságáról, phoenixville-i otthonáról és szülővárosáról, Budapestről beszélt. 2013 májusában Búcsúelőadások címmel két előadást tartott a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Magyar-amerikai kettős kötődését Lukacs természetesnek veszi: angolul ír, beszél, számol, gondolkodik és álmodik, ámde magyarul érez. “Nekem Magyarország a hazám, és Amerika az otthonom. Én Magyarország fia vagyok. De tovább megyek. Az előbb azt mondtam, magyarul érzek. Ez az érzés olyan valami, amit az ember csak az anyjától kaphat. Innen nézve Magyarország az anyám, Amerika a feleségem.” – vallotta egyik interjújában.

Kapcsolódó cikkek