Mint fogalmazott, nyelvünk nem csupán egyedülállóan gazdag, hanem egyfajta trezorként is működik: benne halmozódik fel “identitásunk majd minden eleme”, történelmünk, a világról alkotott narratívánk, történeteink, hitvilágunk, hagyományaink. Emlékeztetett arra, hogy a történelem már eddig is számtalan szomorú példával mutatta meg, hogy egy nép nyelvének a fennmaradása nem törvény- és szükségszerű. Egy nyelv elvesztése rendszerint kegyetlen történelmi körülmények hatására következik be – mondta.

“Mi, magyarok, amint már számtalanszor bebizonyítottuk, makacs nép vagyunk, és a mostoha, megpróbáltatásokkal teli történelmi időszakok dacára ősi nyelvünket sikeresen átmentettük a XXI. századba is”

– emelte ki az államtitkár.

Anyanyelvünk mai állapotát és helyzetét tekintve hivatalossá válásának 179. évfordulóján nem lehetünk nyugodtak – jegyezte meg, példaként említve az angol nyelv térnyerését az államigazgatás, a sajtó, a reklámok és feliratok szóhasználatában. Abszurd és veszélyes jelenségnek nevezte ezt. Mint kiemelte:

“anyanyelvünk nem csupán egy eszköz, hanem legbecsesebb örökségünk, amelyet őseink, felmenőink hagytak ránk, s nem csupán kötelességünk a megőrzése, hanem túlélésünk záloga is”.

Szamosvölgyi Péter, A Magyar Nyelv Múzeumának otthont adó Sátoraljaújhely polgármestere köszöntőjében hangsúlyozta, hogy nyelvünk megőrzése, használata egyenlő a magyar jövővel, és ez nem lehet napi csatározások terepe.

“Benne van a történelmünk, prózánk és költészetünk, honismeretünk és lelki identitásunk”

– fogalmazott. Soha nem volt még annyira szükség fontos értékeink megőrzésére, mint most – hangsúlyozta a polgármester, hozzátéve, hogy mindennek a fundamentuma az édes anyanyelvünk. Kiemelte, ahhoz hogy nyelvünk megújuljon, fontos a fiatalok bevonása, bár ez nehéz feladat, mert a divatok, szellemi irányzatok mind-mind nagymértékben hatnak rájuk. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott eseményen átadták az Anyanyelvápolók Szövetségének díjait. A Lőrincze-díjat idén Fráter Zoltán irodalomtörténész vehette ár Grétsy Lászlótól, az Anyanyelvápolók Szövetségének tiszteletbeli elnökétől és Juhász Judit elnöktől, aki köszöntőjében külön üdvözölte az ünnepségen részt vevő kárpátaljai és kolozsvári pedagógusokat, Lőrincze Lajos fiát és Deme László fiait.

A Deme László-díjat idén Dömötör Andrea nyelvész kapta meg.

Az Arany Kazinczy-díjat idén Németh Tibor, a Győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója érdemelte ki. A 2014 óta átadott Maróti István-emlékérem idei díjazottja Almási Éva magyartanár lett. A gálaesten kihirdették a Népi gyógyászat című esszépályázat és az Írj levelet Kazinczy Ferencnek! című pályázat eredményeit, valamint bemutatták Az én Petőfim című pályázat anyagából összeállított kötetet is. Mint a díszünnepségen is felidézték, az Országgyűlés 2011-ben nyilvánította az Anyanyelvápolók Szövetségének kezdeményezésére a magyar nyelv napjává november 13-át, 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő törvényt.